Árvíz: egyszerű lépésekkel a betegségek megelőzhetők

• Milyen egészségügyi veszélyeket jelenthet az árvíz?

• Milyen betegségek ellen szükséges védőoltással védekezni árvíz idején?

• Szükség van-e különleges óvintézkedésekre azokon a befogadóhelyeken, ahol az otthonukat elhagyni kényszerülők tömegét helyezik el?

Milyen egészségügyi veszélyeket jelenthet az árvíz?
Az árvíz az egyik leggyakrabban előforduló természeti jelenség. A rendkívüli árhullámok levonulása egészségügyi veszélyeket is magával hoz. Néhány egyszerű óvintézkedéssel Ön is sokat tehet azért, hogy elkerülje ezeket a kockázatokat.

• Árvíz idején gyakrabban fordulhat elő sérülés, vízbe fulladás, áramütés. Éppen ezért fokozottan ügyeljen testi épségére, a sérülések elkerülésére.
• Megnövekedhet a veszélye a gyomor-bélrendszeri fertőzéseknek, hasmenéssel, hányással járó állapotoknak. A veszélyt növeli a szennyvíz- és ivóvízhálózat sérülése. Gondosan válogassa meg, hogy milyen élelmiszert fogyaszt, és semmisítse meg azokat az élelmiszereket, amelyeknél felmerül a gyanú, hogy fogyasztásuk nem biztonságos. Fordítson figyelmet az élelmiszerek megfelelő tárolására, az ételek biztonságos elkészítésére és hőkezelésére. Mosson gyakran kezet. Fogyasszon biztonságos, ellenőrzött forrásból származó ivóvizet. Az ásott, illetve fúrt kutak vizét fogyasztani tilos!
• Az árvízzel kapcsolatos veszélyek súlyos fizikai és lelki megterheléssel járnak. Igyekezzen gondosan beosztani az idejét és fordítson időt a pihenésre. Ne maradjon egyedül, keressen társakat, szükség esetén kérjen segítséget, támogatást.
• Az ízeltlábúak, meleg, párás időjárási viszonyok között különösen a szúnyogok sok kellemetlenséget okozhatnak, ráadásul megbetegedéseket is terjeszthetnek. Védekezzen a szúnyogcsípés ellen hosszú nadrág és hosszú ujjú felsőrész viselésével. Használjon szúnyogriasztó szereket a rovarok távoltartására.
• Árvíz idején megjelenhetnek és elszaporodhatnak a rágcsálók a házakban. Igyekezzen a rágcsálókat távol tartani nemcsak az általuk okozott anyagi károk miatt, hanem azért is, mert ezek az állatok megbetegedéseket okozhatnak. Az elhullott állatok tetemeit haladéktalanul távolítsa el a környezetéből.
• Árvíz idején a vegyszerek esetleges kiömlésével is számolni kell, szerencsétlen esetben azok a vízbe is belekerülhetnek, a különböző kémiai anyagok mérgezéseket okozhatnak. Ilyen esetekben, vagy ennek gyanújakor használjon védőeszközt, pl. gumikesztyűt. Amennyiben a vegyszer a bőrével érintkezett, mossa le azonnal bő vízzel. Mérgezés gyanúja esetén forduljon orvoshoz. Kérjen segítséget a területileg illetékes kormányhivatal népegészségügyi intézetétől a veszélyes kémiai anyagok kezelésével, megsemmisítésével kapcsolatban.
• Előfordulhat, hogy a vadon élő állatok emberi lakóhelyeken keresnek menedéket az áradás elől. Gondoljon erre az eshetőségre, amikor visszatér az otthonába. Kígyómarás, állatharapás esetén haladéktalanul forduljon orvoshoz.
• A lakosság kitelepítésének következménye lehet a zsúfoltság, az egészségügyi ellátás zavara, fennakadások a közlekedésben. Fokozottan ügyeljen a várandós nőkre, a kisgyermekekre és az idősekre, valamint a krónikus betegekre. Gondoljanak arra, hogy a kórházba jutás ideje árvíz sújtotta területeken megnövekedhet.
• Az árvízi védekezés nehéz fizikai munkával jár. Különös gondot kell fordítani a megfelelő folyadékbevitelre. Védekezni kell az időjárási viszonyoktól függően a napsütés káros hatása illetve a hideg ellen. A nehéz fizikai munka meleg napos és hideg időben is megterheli a szervezetet, ezért nagyon fontos a rendszeres pihenés, a réteges öltözködés, a megfelelő ásványi anyag- és folyadékpótlás.
  

Milyen betegségek ellen szükséges védőoltással védekezni árvíz idején?
Az önkéntesek esetében, akik az árvízi védekezésben, illetve a helyreállítási munkákban részt vesznek, először az adott terület aktuális járványügyi helyzetét kell értékelni. Emellett meg kell vizsgálni azt is, hogy az érintett személy korábban milyen védőoltásokat kapott. Ennek ismeretében lehet dönteni a védőoltások szükségességéről.
Hazánk járványügyi helyzete általában véve stabil, ami vonatkozik olyan védőoltással megelőzhető fertőző betegségekre is, mint például a Hepatitits A vagy a hastífusz. Ezzel együtt azonban különösen körültekintően kell eljárni ha valahol ezek a fertőző megbetegedések mégis előfordulnak. Ilyenkor járványügyi kivizsgálás keretében kutatják fel a fertőzött személy környezetében lévőket, őket a lehető legszélesebb körben védőoltásban kell részesíteni.
Hastífusz előfordulásával a stabil járványügyi helyzetnek köszönhetően nem kell számolni. Ez a kórokozó ugyanis csak az embert betegíti meg, illetve csak emberről emberre terjed. A tetatnusz esetében a védőoltásra az esetleges sérülés ellátásával egyidőben, a beteget ellátó intézményben kerül sor.
A fertőző betegségek halmozódásakor a tömeges oltások szervezése és lebonyolítása a kormányhivatalok járási népegészségügyi intézeteinek irányításával, a háziorvosi illetve a foglalkozás egyészségügyi szolgálatok közreműködésével történik.

Szükség van-e különleges óvintézkedésekre azokon a befogadóhelyeken, ahol az otthonukat elhagyni kényszerülők tömegét helyezik el?
A befogadó településre áttelepített, nagy méretű szálláson elhelyezett közösség esetén a zsúfoltság és a személyi higiénés szabályok betartására (pl. rendszeres kézmosás) fokozottan figyelni kell. Ilyen körülmények között ugyanis viszonylag kevés fertőzött beteg esetén is járvány alakulhat ki.
Fertőző beteg (pl. hasmenéses, vagy légúti betegségek) előfordulása, vagy annak gyanúja esetén a szükséges járványügyi intézkedéseket – beteg elkülönítése, orvoshoz fordulás és kezelés, laboratóriumi vizsgálatra mintavétel – haladéktalanul meg kell tenni.
A védőoltással megelőzhető fertőző betegségek előfordulásának a veszélye ilyen körülmények között is minimális, amely a magyarországi erős oltási fegyelemnek köszönhető. Mégis, a tömegszálláson elhelyezett gyermekek életkorhoz kötött kötelező oltásainak megtörténtét ellenőrizni kell, az esetlegesen elmaradt, továbbá az esedékes oltásokat azonnal be kell adni azért, hogy a védőoltások által nyújtott közösségi védelem és biztonság ne sérüljön.
A gyermekek oltásakor fontos szempont, hogy az élő vírust tartalmazó vakcinák immunglobulinnal egyszerre nem adhatók. A gamma-globulin oltást követően az élővírus-tartalmú vakcinák – az immunglobulin mennyiségétől függően – minimálisan 3 hónap után adhatók be.