E súlyos megbetegedéseket csak úgy lehet kivédeni, ha a csecsemők születésük után minél előbb megkapják a BCG oltást. A védőoltást a bőrbe (intracután) kell beadni, amit csak gyakorlott egészségügyi dolgozó tud megfelelően elvégezni. Az erre kiképzett, szakértő személyzet a szülészeti intézményekben és a tüdőgondozókban is rendelkezésre áll. Fontos tudni, hogy a védőoltás szövődményeinek több mint 90 százalékáért a nem megfelelő technikával beadott oltóanyag a felelős! A világpiacon csak olyan kiszerelésű vakcina szerezhető be, amely 20 csecsemő oltására elegendő. Így a szülészeti intézményekben egy-egy oltási napon több gyermek védőoltására kerül sor.

Mi a tuberkulózis (tbc, gümőkór)?

A tuberkulózis vagy elterjedt nevén „tbc” olyan idült fertőzőbetegség, melyet a Mycobacterium tuberculosis baktérium okoz. A kórokozó nyálcseppek révén (köhögés) jut át egyik emberről a másikra, de fertőzött állat tejének fogyasztása is veszélyes lehet. A szervezet immunológiai állapotától függően, a betegség alakulásának több állomása van. A tüdőbe bejutott baktériumok elakadnak a legközelebbi nyirokcsomókban és ha a szervezet védekezőképessége jó, akkor ott betokolódnak, a nyirokcsomó elmeszesedik, gümő képződik. Ha az immunrendszer legyengül, például más betegségek, alkoholizmus vagy idős kor miatt, akkor a tokból kiszabadulhatnak a baktériumok és a köpettel a külvilágba jutnak. A környezetben élők ilyen módon fertőződhetnek. Előfordul, hogy a tbc baktérium elárasztja az egész szervezetet – az agyvelőt, a veséket a tüdőt és a csontvelőt - és súlyos kórképhez, gyakran halálhoz vezet.

Hazánkban 1953-ban közel 5.000 megbetegedést észleletek. 1954 óta minden újszülöttet oltanak tbc ellen. Ennek következtében csökkent az esetszám, 2011-ben 1500 új megbetegedést jelentettek. A megbetegedettek elsősorban a gyógykezelést megszakító, emiatt baktériumürítővé váló, régi tbc fertőzöttek környezetében élnek.

Hogyan védekezünk a tbc ellen?

A beteget hosszú ideg tartó gyógyszeres kezelésbe részesítik. Elkülönítik arra az időre, amíg üríti a baktériumokat. A környezete is antibiotikumot kap. A tuberkulózis elleni oltóanyag a benne lévő gyengített baktériumról kapta nevét (BCG/Bacille Calmette-Guérin). Az oltottak védetté válnak a fertőzés legsúlyosabb formájától (gümős agyhártyagyulladás és sokgócú gümős tüdőgyulladás). Nem alkalmas a BCG oltás a fertőzés terjedésének megelőzésére, és a felnőttkori tbc megakadályozására.

Hogyan történik az oltás?

Minden egészséges újszülött, még a kissúlyúak és koraszülöttek is az újszülött osztályról való távozás előtt megkapják a BCG oltást. Ha „megfogant” az oltás, a beadás helyén, a váll külső felén, 4-6 hét múlva, kicsi piros duzzanat jön létre. A duzzanat elfehéredhet, alatta genny képződhet, ami kifakadhat, és hegesen gyógyulhat. A hónaljárokban vagy a nyakon lévő nyirokcsomók enyhe duzzanata nem kóros. Akinek az oltást követően nem alakul ki heg, annak - tapasztalatok szerint - nem kell újraoltás.

Ki nem kaphat tbc elleni BCG oltást?

Veleszületett immunhiány gyanújakor és HIV fertőzött édesanyák gyermekeinél az oltást nem végzik el újszülött korban. Az olthatóság elbírálása orvosi feladat! 

Milyen veszéllyel járhat az oltás?

Az oltás helyén fellépő bőrtünetek vagy a nyirokcsomó-duzzanat több hétig esetleg több hónapig is fennállhatnak. Erről a gyermekorvost tájékoztatni kell. Egyik elváltozás sem súlyos, és ritkán igényel orvosi beavatkozást. 

Magyarországon 11 fertőzőbetegség ellen, térítésmentesen kapnak oltást a gyermekek: tuberkulózis, szamárköhögés, diftéria, tetanusz, gyermekbénulás, Hib (H. influenzae b) okozta agyhártyagyulladás, súlyos pneumococcus fertőzés, kanyaró, rubeola, mumpsz és hepatitisz B.

Minden gyermeknek szüksége van a betegségek megelőzésére és joga az élet védelmére. A védőoltások évente milliók életét mentik meg!

járványügyi tájékoztató (ingyenes zöld szám): 06 80 204 217

e-mail: jarvanyinfo@oek.antsz.hu

 

Országos Epidemiológiai Központ

ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály

E súlyos megbetegedéseket csak úgy lehet kivédeni, ha a csecsemők születésük után minél előbb megkapják a BCG oltást. A védőoltást a bőrbe (intracután) kell beadni, amit csak gyakorlott egészségügyi dolgozó tud megfelelően elvégezni. Az erre kiképzett, szakértő személyzet a szülészeti intézményekben és a tüdőgondozókban is rendelkezésre áll. Fontos tudni, hogy a védőoltás szövődményeinek több mint 90 százalékáért a nem megfelelő technikával beadott oltóanyag a felelős! A világpiacon csak olyan kiszerelésű vakcina szerezhető be, amely 20 csecsemő oltására elegendő. Így a szülészeti intézményekben egy-egy oltási napon több gyermek védőoltására kerül sor.

Mi a tuberkulózis (tbc, gümőkór)?

A tuberkulózis vagy elterjedt nevén „tbc” olyan idült fertőzőbetegség, melyet a Mycobacterium tuberculosis baktérium okoz. A kórokozó nyálcseppek révén (köhögés) jut át egyik emberről a másikra, de fertőzött állat tejének fogyasztása is veszélyes lehet. A szervezet immunológiai állapotától függően, a betegség alakulásának több állomása van. A tüdőbe bejutott baktériumok elakadnak a legközelebbi nyirokcsomókban és ha a szervezet védekezőképessége jó, akkor ott betokolódnak, a nyirokcsomó elmeszesedik, gümő képződik. Ha az immunrendszer legyengül, például más betegségek, alkoholizmus vagy idős kor miatt, akkor a tokból kiszabadulhatnak a baktériumok és a köpettel a külvilágba jutnak. A környezetben élők ilyen módon fertőződhetnek. Előfordul, hogy a tbc baktérium elárasztja az egész szervezetet – az agyvelőt, a veséket a tüdőt és a csontvelőt - és súlyos kórképhez, gyakran halálhoz vezet.

Hazánkban 1953-ban közel 5.000 megbetegedést észleletek. 1954 óta minden újszülöttet oltanak tbc ellen. Ennek következtében csökkent az esetszám, 2011-ben 1500 új megbetegedést jelentettek. A megbetegedettek elsősorban a gyógykezelést megszakító, emiatt baktériumürítővé váló, régi tbc fertőzöttek környezetében élnek.

Hogyan védekezünk a tbc ellen?

A beteget hosszú ideg tartó gyógyszeres kezelésbe részesítik. Elkülönítik arra az időre, amíg üríti a baktériumokat. A környezete is antibiotikumot kap. A tuberkulózis elleni oltóanyag a benne lévő gyengített baktériumról kapta nevét (BCG/Bacille Calmette-Guérin). Az oltottak védetté válnak a fertőzés legsúlyosabb formájától (gümős agyhártyagyulladás és sokgócú gümős tüdőgyulladás). Nem alkalmas a BCG oltás a fertőzés terjedésének megelőzésére, és a felnőttkori tbc megakadályozására.

Hogyan történik az oltás?

Minden egészséges újszülött, még a kissúlyúak és koraszülöttek is az újszülött osztályról való távozás előtt megkapják a BCG oltást. Ha „megfogant” az oltás, a beadás helyén, a váll külső felén, 4-6 hét múlva, kicsi piros duzzanat jön létre. A duzzanat elfehéredhet, alatta genny képződhet, ami kifakadhat, és hegesen gyógyulhat. A hónaljárokban vagy a nyakon lévő nyirokcsomók enyhe duzzanata nem kóros. Akinek az oltást követően nem alakul ki heg, annak - tapasztalatok szerint - nem kell újraoltás.

Ki nem kaphat tbc elleni BCG oltást?

Veleszületett immunhiány gyanújakor és HIV fertőzött édesanyák gyermekeinél az oltást nem végzik el újszülött korban. Az olthatóság elbírálása orvosi feladat! 

Milyen veszéllyel járhat az oltás?

Az oltás helyén fellépő bőrtünetek vagy a nyirokcsomó-duzzanat több hétig esetleg több hónapig is fennállhatnak. Erről a gyermekorvost tájékoztatni kell. Egyik elváltozás sem súlyos, és ritkán igényel orvosi beavatkozást. 

Magyarországon 11 fertőzőbetegség ellen, térítésmentesen kapnak oltást a gyermekek: tuberkulózis, szamárköhögés, diftéria, tetanusz, gyermekbénulás, Hib (H. influenzae b) okozta agyhártyagyulladás, súlyos pneumococcus fertőzés, kanyaró, rubeola, mumpsz és hepatitisz B.

Minden gyermeknek szüksége van a betegségek megelőzésére és joga az élet védelmére. A védőoltások évente milliók életét mentik meg!

járványügyi tájékoztató (ingyenes zöld szám): 06 80 204 217

e-mail: jarvanyinfo@oek.antsz.hu

 

Országos Epidemiológiai Központ

ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály