Illetékfizetési kötelezettség

Igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség, díj meg nem fizetése, díjfizetési kötelezettség alóli mentesség:

Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének kötelezettsége akkor is fennáll, ha a hatóság:

-  a kérelemnek részben vagy egészben helyt ad, vagy azt elutasítja, ide nem értve az érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítást;

-  az eljárást megszünteti, ide nem értve az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése címén történő megszüntetést, valamint ha az eljárás megszüntetésének oka, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye;

-  az eljárást egyezséget jóváhagyó határozattal zárja le.

 Ha ugyanabban az ügyben kérelemre új eljárás indul, az igazgatási szolgáltatási díjat ismét meg kell fizetni.

A közigazgatási hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díját az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri.

 Ha több ügyfél ügyében indul egy közigazgatási hatósági eljárás, az ügyfelek egyetemlegesen felelősek az igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséért. Amennyiben a közigazgatási hatóság mindegyik ügyfélre nézve külön döntést hoz, megszűnik az egyetemlegesség.
Ha az eljárás jellege kizárja, hogy az egyes ügyfelekkel szemben különböző határozat keletkezzen, csak annyi igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amennyi akkor járna, ha egy ügyfél ügyében folyna az eljárás. Ellenkező esetben annyi igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, mint amennyi akkor járna, ha mindegyik ügyfél ügyében külön eljárás folyna.
Ha a kérelem több határozat vagy önálló fellebbezéssel támadható végzés ellen irányul, az igazgatási szolgáltatási díjat úgy kell fizetni, mintha minden döntés ellen külön-külön kezdeményezték volna az eljárást.
A szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat – az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjával egyidejűleg – annak kell megfizetnie, akinek érdekében az eljárás indul. Az előzetes szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat a szakhatósági eljárás kezdeményezésekor kell megfizetni.

A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi igazgatási szolgáltatási díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a közigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált közigazgatási hatósági döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.

Ha az ügyfél a kérelmet az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése nélkül nyújtja be, az eljáró hatóság az eljárás megindításakor, elektronikusan kezdeményezett eljárás esetén a meghatározott határidő (amennyiben az eljárás megindítását – kérelem előterjesztését – megelőzően nem fizették meg, legkésőbb az ügyazonosító ügyfél általi megismerését követő munkanapon kell megfizetni) eredménytelen leteltét követően - postai úton előterjesztett beadvány esetén postai úton, elektronikus úton kezdeményezett eljárások esetén elektronikus úton is - az ügyfelet figyelmezteti az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére azzal, hogy ha a megfizetni elmulasztott igazgatási szolgáltatási díjat átutalással vagy készpénzzel 8 napon belül nem fizeti meg és a hatóság az eljárást az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség elmulasztására tekintettel végzéssel nem szüntette meg, a mulasztási bírságot is meg kell fizetnie. A mulasztási bírság mértéke az elmulasztott, illetve hiányos vagy késedelmes teljesítéssel érintett igazgatási szolgáltatási díjnak az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott mértékű mulasztási bírsággal növelt összege.

A fizetési határidőt a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől kell számítani. Ha a felhívásra postai úton kerül sor, akkor az igazgatási szolgáltatási díjon felül a felhívás postaköltségét - e címen 200 forintot – is meg kell fizetni. A figyelmeztetés megtörténtét, illetőleg a felhívás elküldését az iraton fel kell jegyezni, illetőleg az ügyféllel igazoltatni kell.

Ha az ügyfél az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének mellőzését kérte, a hatóság döntéséig felhívásnak nincs helye.

Ha az ügyfél az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó felhívás közlését követő 8 napon belül az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget és az eljáró hatóság az eljárást végzéssel nem szüntette meg, az igazgatási szolgáltatási díjat, a felhívás költségét és a mulasztási bírságot az illetékes állami adóhatóság írja elő.

Költségmentesség:
A hatóság annak a természetes személy ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségmentességet engedélyezhet.
A költségmentesség az illeték, az igazgatási szolgáltatási díj és az egyéb eljárási költség viselése alóli teljes vagy részleges (a részleges költségmentesség az ügyfelet vagy valamely eljárási költségfajta vagy az eljárási költségek meghatározott százalékának viselése alól mentesíti) mentességet jelenti.
A költségmentesség a kérelem előterjesztésétől kezdve az eljárás egész tartamára és a végrehajtási eljárásra terjed ki. Az első alkalommal előterjesztett költségmentesség iránti kérelem benyújtásától az erről szóló döntés jogerőre emelkedéséig terjedő időszakban felmerült, az ügyfelet terhelő eljárási költségeket a hatóság előlegezi.
A költségmentességhez alapul szolgáló feltételeknek az eljárás folyamán történő bekövetkezése, illetve megváltozása esetén költségmentesség engedélyezhető, illetve az módosítható vagy visszavonható.

Költségmentességet lehet engedélyezni, ha az ügyfél

a) és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és

b) ingatlantulajdonnal nem, vagy kizárólag a lakóhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával rendelkezik.

Költségmentességben lehet részesíteni - jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül - azt az ügyfelet is, aki a kérelem benyújtásakor

a) aktív korúak ellátására jogosult, időskorúak járadékában, ápolási díjban, vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban részesül, valamint, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeket nevel vagy saját jogán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

b) pénzellátásban részesülő hadigondozott és nemzeti gondozott,

c) hajléktalan személy,

d) menekült, menedékes, illetve menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő vagy menedékeskénti elismerését kérő személy számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult.

Különösen indokolt esetben költségmentesség engedélyezhető, illetve részleges költségmentességet lehet engedélyezni továbbá, ha az ügyfél

a) és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, és

b) ingatlantulajdonnal nem, vagy kizárólag a lakhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával rendelkezik.

Kivételes esetben - az ügyfél nyilatkozata alapján - költségmentesség engedélyezhető akkor is, ha az előzőekben részletezett feltételek nem, vagy csak részben állnak fenn, de az eljáró hatóság az ügyfél egyéb, különös méltánylást érdemlő körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy az ügyfél és az általa eltartottak létfenntartása veszélyeztetett.

A költségmentességet engedélyező, a költségmentesség módosításáról és visszavonásáról szóló végzést a hatóság közli az illetékre vagy igazgatási szolgáltatási díjra jogosult, eljárásban részt vevő hatóságokkal.

Törvény költségmentességet jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére is megállapíthat.

Az illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj tekintetében nem részesíthető költségmentességben az egyetemleges fizetési kötelezettség alapján fizetésre kötelezett ügyfél, kivéve, ha egyébként költségmentességben részesült.

A költségmentesség engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolni kell az ügyfél saját és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak a 30 napnál nem régebbi munkáltatói jövedelemigazolását, nyugdíjas esetén a munkáltatói jövedelmigazolás helyett vagy mellett az utolsó havi nyugdíjszelvényt (postai szelvényt) vagy a nyugdíj fizetési számlára történő utalása esetén az utolsó havi fizetési számlakivonatot.

Ha az ügyfélnek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak munkajövedelemnek (nyugdíjjövedelemnek) nem minősülő jövedelme van, akkor köteles ezen jövedelmekről szóló postai szelvényt, fizetési számlakivonatot, kiadási pénztárbizonylatot, vagy egyéb, a jövedelem igazolására alkalmas dokumentumot csatolni.
Ha az ügyfélnek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak nincs munkáltatója, és nem nyugdíjas, valamint egyéb jövedelme sincs, akkor a kérelmében nyilatkozik e tényről.
Az ügyfél a kérelmében a jövedelmigazoláson (nyugdíjon) túl további olyan körülményeket tárhat fel, melyek alapján az eljáró hatóság költségmentességben részesítheti.

Az igazgatási szolgáltatási díjakkal kapcsolatos részletes szabályokról a következő jogszabályok tartalmaznak rendelkezéseket:

- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

- a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX.9.) Korm. rendelet

- az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I.30.) EüM rendelet