Kézhigiénés Önértékelő Rendszer

Magyarország 2010-ben csatlakozott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „Felhívás a betegellátás globális biztonságáért” című programjához, vállalva az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére irányuló tevékenységek támogatását, különös tekintettel a kézhigiénés gyakorlat fejlesztésére. Hazánk adaptálta a „Kézhigiéne az egészségügyi ellátásban” című WHO irányelvet, és évente május 5-én megrendezésre kerül a „Kézhigiénés Világnap”, amelynek célja az aktuális WHO szakmai anyagok, üzenetek ismertesése az egészségügyi szolgáltatók és a hatóság számára, az előző évre kitűzött feladatok interpretálása, valamint a fejlesztést segítő újabb ajánlások bemutatása.

A WHO a kézhigiénés gyakorlat intézményi szintjének minősítéséhez 2011-ben önértékelési rendszert dolgozott ki (Kézhigiénés Önértékelő Rendszer - KÖR). Az egészségügyi intézmények ezzel a standardizált eszközzel elemezhetik és értékelhetik kézhigiénés gyakorlatukat. Mindez jó alapot szolgáltat az egészségügyi intézményekben a kézhigiéne fejlesztésére, hiszen általa megismerhető az egyes intézmények kézhigiénés helyzetére vonatkozó kiindulópont, azonosíthatók a gyengeségek, így a fejlesztést célzottan, a helyi adottságoknak, illetve forrásoknak megfelelően lehet kezdeményezni és rangsorolni. Az önértékelésen elért eredmény alapján a WHO javasolja, hogy az intézmények készítsenek saját cselekvési tervet, amelyhez kapcsolódóan Cselekvési Terv mintát is kidolgozott. Javasolta továbbá az önértékelés évenkénti elvégzését, mely alapján objektíven értékelhető egy intézmény kézhigiénés tevékenysége és fejlődése, illetve támpontot ad a további teendőkre.

A 2014. évi kiemelt munkatervi feladatként az került meghatározásra a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek számára, hogy a területükön működő aktív fekvőbeteg-ellátó intézményekben kerüljön kitöltésre a WHO kézhigiénés önértékelő rendszere. További feladatként szerepelt, hogy a kórházak a kapott eredmény függvényében cselekvési tervet készítsenek a kézhigiénés gyakorlat fejlesztése érdekében (ehhez segítségként cselekvési terv elemekkel szolgál az EPINFO 19. évfolyamának 38. száma: A WHO ajánlása a kézhigiéne fejlesztésére. Epinfo 2013; 38: 445-448.). A megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek mind az önértékelési rendszerben, mind a cselekvési tervben foglaltakat, illetve azok teljesülését szúrópróbaszerűen ellenőrizték.

Az országos KÖR-vizsgálat célkitűzései az alábbiak voltak:

· a kézhigiénés felkészültség megismerése és jellemzése a hazai aktív fekvőbeteg-ellátó intézményekben a WHO kézhigiénés fejlesztési stratégiájához kapcsolódó indikátorok figyelembevételével,

· a hiányosságok azonosítása,

· az eredmények visszacsatolása,

· a kézhigiénés gyakorlat célzott fejlesztése a hazai kórházakban.

A WHO az egészségügyi intézményekben alkalmazandó kézhigiénés irányelvhez kapcsolódóan meghatározta azt az öt legfontosabb alkotóelemet, amellyel a kézhigiénés gyakorlat bizonyítottan fejleszthető az egészségügyi intézményekben (átállás az új rendszerre, képzés és oktatás, értékelés és visszacsatolás, emlékeztetők a munkahelyen, intézményi biztonságos környezet.) A KÖR erre az 5 alkotóelemre épül, és e szerint sorolja be a kórházak kézhigiénés szintjét. Az össz- és a részeredmények meghatározzák a fejlesztendő területeket és megalapozzák a cselekvési tervet.

A KÖR öt alkotóeleme a következő:

1. Átállás az új rendszerre: a kézhigiénés infrastruktúra biztosítása, az alkoholos kézbedörzsölő szerek elérhetőségére a betegellátási pontokon, elkülönített költségkeret a kézhigiénés termékek folyamatos beszerzésére.

2. Képzés és oktatás: az egészségügyi dolgozók kézhigiénés oktatása belépéskor és évközben, illetve ennek dokumentálása. A WHO által összeállított oktatóanyagok elérhetősége, kézhigiénés compliance megfigyelők képzése, elkülönített költségvetés az oktatásra.

3. Értékelés és visszacsatolás: kézhigiénés tevékenység megfigyelése direkt (direkt megfigyeléses compliance mérés), illetve indirekt módszerekkel (alkoholos kézfertőtlenítő szer fogyásának mérése, a dolgozók ismeretének monitorozása).

4. Emlékeztetők a munkahelyen: plakátok, kézhigiénés szóróanyagok kihelyezése a kórtermekben/ kezelőhelyiségekben, terv az emlékeztetők felújítására, újak készítésére.

5. Intézményi biztonságos környezet: terv az önértékelés évenkénti elvégzésére, rövid- és hosszú távú költségekre. Az intézményi menedzsment támogatásának megnyerése, betegek és hozzátartozóik bevonása a kézhigiénés tevékenységbe.

A KÖR öt komponense 27 indikátort mér. Az indikátorok bizonyítékokon és tudományos konszenzuson alapulnak, az önértékelés elősegítésére kérdésként kerültek megfogalmazásra, többnyire meghatározott válaszokkal. A válaszokhoz megadott pontértékek tartoznak, ezeket az adott táblázat végén össze kell adni (részérték maximum 100 pont, részértékek összeadásával keletkező összpontszám maximum 500 pont). A megszerzett összpontszám alapján az adott egészségügyi intézmény besorolható a kézhigiénés gyakorlatok és ismeretek öt szintjének egyikébe. Az öt szint és azok rövid jellemzése a következő:

- Elégtelen (0-125 pont): a kézhigiénés gyakorlat és promóció hiányos. Jelentős fejlesztésre van szükség.

- Alapszintű (126-250 pont): néhány intézkedés történt, de a kézhigiénés napi gyakorlat elégtelen. További fejlesztésre van szükség.

- Közepes (251-375 pont): a kézhigiéne promóciója megtörtént és a kézhigiénés gyakorlat fejlődött. Ilyenkor döntő, hogy hosszú távú tervek kidolgozására kerüljön sor, hogy a fejlődés fennmaradjon és haladjon.

- Haladó (376-500): tartós a kézhigiénés promóció és optimális a kézhigiénés gyakorlat és/vagy javul a kézhigiénés gyakorlat, mely elősegíti a biztonságos munkakultúra beágyazását az egészségügyi intézményben.

- Vezető (500 felett – pluszpontok szerezhetők): az intézmény egy referencia központ és kutatás, innováció és információ megosztásával járul hozzá a kézhigiéne nemzetközi promóciójához.

A 2014. évi felmérésben 106 kórház vett részt, az országos kézhigiénés szint átlaga, illetve a medián érték a közepes kategóriába tartozik. A kórházak kézhigiénés szintje az alábbiak szerint oszlott meg: 61% közepes, 34% alapszintű, 4% haladó, 1% elégtelen. A szórás, illetve a 25% és 75%-os percentilisek az 1. számú táblázatban láthatók.

1.  táblázat. Kézhigiénés önértékelő rendszer - országos összesített eredmények:

A KÖR alpontok országos eredményei, a mediánok, 25%- és 75%-os percentilisek, minimum és maximum értékek az 1. számú ábrán láthatók.

1. ábra. Kézhigiénés önértékelő rendszer alpontok - országos eredmények, 2014

Az alpontok tekintetében pozitívum, hogy a „Képzés és oktatás” alkotóelem esetében a legmagasabb az országos medián (70), ami kedvező jelenség, hiszen a kézhigiéne fejlesztésének alapja az oktatási tevékenység. A legalacsonyabb értékű alpont az „Értékelés és visszacsatolás” alkotóelem, ahol a medián mindössze 35, aminek oka az lehet, hogy a legtöbb kórházban nem végeznek direkt megfigyeléses kézhigiénés compliance vizsgálatot. Az „Emlékeztetők a munkavégzés helyén” alkotóelem esetében a medián 55, pedig a helyes kézhigiénés gyakorlatról és indikációkról szóló plakátok kihelyezése a kórtermekbe és a kezelő helyiségekbe nagymértékben hozzájárul a kézhigiénés magatartás javulásához, és bármikor letölthető és kinyomtatható az ÁNTSZ honlapjáról (https://www.antsz.hu/felso_menu/lakossagi_tajekoztatas/jarvanyugy/nemzeti_kezhigienes_kampany/plakat).

A megyei szakigazgatási szervek, miután megismerték a területükön működő kórházak kézhigiénés gyakorlatát, kellő óvatossággal össze tudják hasonlítani az intézmények eredményeit mind az országos átlag, mind a megyei átlag viszonylatában, figyelembe véve az adott intézmény sajátosságát, az ellátás jellegét, a humán erőforrásokat, illetve fejlesztési lehetőségeket.

Az első országos felmérés eredményei alapján elmondható, hogy a kórházak kétharmadában elkezdődött a kézhigiénés promóció, fejlődött a kézhigiénés gyakorlat, illetve hosszú távú tervek kidolgozása szükséges a további fejlődéshez. A kórházak egyharmadában mielőbbi fejlesztésre van szükség.

A WHO 2011-ben végzett egy globális online KÖR-felmérést, melyen 69 országból 2119 kórház vett részt. A résztvevők többsége a fejlett és közepesen fejlett országokból adódott. A kórházak kézhigiénés szintje az alábbiak szerint alakult: 41% közepes, 30% alapszintű, 24% haladó és 5% elégtelen.

Az önértékelés évenkénti elvégzése, illetve az ennek alapján történő célzott kézhigiénés fejlesztés kiemelt szerepet játszik az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések visszaszorításában, a betegellátás minőségének javításában, hiszen a helyes kézhigiénés gyakorlat elsődleges, bizonyítottan hatásos, egyszerű és költséghatékony módja az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésének.

A tájékoztatást készítette:

Dr. Szilágyi Emese főosztályvezető-helyettes, OTH Járványügyi és Kórházhigiénés Főosztály

Szeberényi Katalin járványügyi felügyelő, OTH Járványügyi és Kórházhigiénés Főosztály