Vírus, baktérium, antibiotikum: mi micsoda?

Vírus: a legkisebb ismert mikroorganizmus. Neve a latin vírus, azaz „méreg” szóból ered. Parazita, önmagában nem mutat életjelenséget, nincs anyagcseréje, önálló mozgásra képtelen. Élő anyagként csak gazdaszervezetben, annak folyamatait felhasználva viselkedik. Egy vírus megfelelő sejtbe jutva, annak működését módosítva, több százezer példányban is lemásolhatja. Az antibiotikumok velük szemben hatástalanok. A felnőtteknél a torokgyulladások 80 százalékát vírusok okozzák.

Baktérium: egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmus. Tízszer annyi baktérium van az emberi testben, mint emberi sejt. A legtöbb baktérium a bőr felszínén és az emésztőrendszerben található. A baktériumok nagy része ártalmatlan vagy hasznos. Baktériumok állnak számos emberi megbetegedés mögött: különféle gyulladások, mint a tüdő-, mandula-, középfülgyulladás, pattanás; gyomorrontást, hasmenést okozó fertőzések, mint a szalmonella, vérhas, kolera; olyan ismert betegségek, mint a tébécé, skarlát, diftéria, tífusz, tetanusz és számos nemi betegség, mint a gonorrhea vagy a szifilisz.

Antibiotikum: a bakteriális fertőzések kezelésére alkalmas szer, amely vagy elpusztítja a baktériumokat, vagy a szaporodásukat gátolja. Az antibiotikum csak akkor segít, ha az orvosi előírást pontosan betartjuk. A gyógyszerkutatók a leghatásosabb gyógyszermennyiség, a beszedési időszakok és összidőtartam összességét kísérletileg állapították meg, úgy, hogy a kezelés a baktérium­koncentrációt annyira csökkentse, hogy a maradékkal egyéni immunrendszerünk könnyen elbánhasson. Ha a beteg, magát jobban érezve, a gyógyszer bevételét elhanyagolja, vagy a kúrát nem fejezi be, akkor a baktériumok megmaradó hányada ismét felszaporodhat. A megmaradó baktériumok jobban ellenállnak a kezelésnek, vagyis akaratunk ellenére a kezelés elhanyagolásával egy antibiotikum-ellenálló csoportot fejlesztünk ki. Ügyeljünk tehát az orvos által előírt adagolás pontos betartására!

Letölthető kiadvány: Mi micsoda?