Gyakran ismételt kérdések az influenzáról

• Melyek az influenza tünetei?
• Kik vannak a legnagyobb veszélyben?
• Hogyan lehet megelőzni a fertőzést, illetve a fertőzés terjedését?
• Mikor érdemes kérni az influenza elleni védőoltást?
• Beadás után mennyi idővel biztosít védettséget az oltás?
• Van-e mellékhatása az influenza elleni védőoltásnak?
• Ha ebben a szezonban már átestem az influenzán, akkor is érdemes beadatni az oltást, vagy akkor már kialakul egyfajta védettség?
• Miért ajánlott évente ismételni az influenza elleni védőoltást?
• Mit tehetünk azokért, akiket nem lehet egészségi okok (például gyógyszerallergia) miatt védőoltásban részesíteni?
• Kötelezővé lehet-e tenni az oltást bárkinek is?
• Mit tegyek, ha a betegtájékoztatóban felsorolt mellékhatásokat észlelem magamon az oltást követően?
• Ki vállal felelősséget az oltás biztonságáért?
• Kell-e fizetni a védőoltás beadatásáért?
• Fertőzhet-e a már beoltott, védettséget szerzett személy?
• Védőoltáson kívül mit lehet még tenni az influenza terjedésének megakadályozásáért?
• Javasolják-e a vírusellenes gyógyszerek szedését?
• Mi a teendő, ha influenza tüneteit észleli magán valaki?
• Hogyan csillapítsuk a lázat?
• Melyek a megfelelő kézhigiéne alapvető szabályai?
• Életben marad-e a vírus a különböző tárgyak felületén, pl. a számítógép billentyűzetén?

Melyek az influenza tünetei?
Az influenza hirtelen kezdődik. Leggyakrabban észlelt tünetei: magas láz, hidegrázás, köhögés, torokfájás, izomfájdalom, fejfájás, fáradékonyság. Időseknél és immunhiányos betegeknél esetenként nem jelentkezik láz. A légúti tünetek mellett néha gyomor-bélrendszeri panaszok is előfordulhatnak, pl. hasmenés, hányinger, hányás. A betegség lappangási ideje általában 1-4 nap, maximum 7 nap.

Kik vannak a legnagyobb veszélyben?
Az influenzavírust bárki elkaphatja, függetlenül az életkorától, nemétől. Szövődmények is előfordulhatnak bárkinél. A megbetegedés szempontjából a gyermekek a legveszélyeztetettebbek, míg a szövődmények szempontjából a krónikus betegségben szenvedők (közülük is kiemelten az asztmások, elhízottak, cukorbetegek), a várandós nők esetében nagyobb a kockázat. Súlyos lefolyású megbetegedés azonban előfordulhat a kockázati csoportokba nem tartozók között is.

Hogyan lehet megelőzni a fertőzést, illetve a fertőzés terjedését?
Az influenza megelőzésének leghatékonyabb eszköze a védőoltás, melynek beadatásával nem csak magunkat, de a környezetünkben élőket is megvédhetjük. Vannak ugyanis olyanok, akik nem olthatók (pl. a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők). Ők is fogékonyak a fertőzésekre, és az egyetlen esélyük a védelemre az, hogyha a körülöttük élő személyek nem fertőzik meg őket. Ennek az a módja, hogy ezeket a személyeket beoltjuk influenza ellen. Tehát a nem olthatók számára a védelmet az oltottak biztosíthatják.

Mikor érdemes kérni az influenza elleni védőoltást?
A legmegfelelőbb, ha még az ősszel kérjük az influenza elleni védőoltást. Az ÁNTSZ azt ajánlja, hogy legkésőbb decemberig adassa be a vakcinát, aki hatékonyan szeretne védekezni a fertőzés ellen.

Beadás után mennyi idővel biztosít védettséget az oltás?
A védettség kialakulásához 10-14 nap szükséges.

Van-e mellékhatása az influenza elleni védőoltásnak?
A védőoltások biztonságosak. Magyarországon az elmúlt években sokmillió oltást kapott a magyar lakosság problémamentesen. Az oltással kapcsolatos kockázatok összehasonlíthatatlanul, nagyságrendekkel kisebbek annál, mint amit a vele megelőzhető fertőző betegség, a súlyos szövődmények jelenthetnek. A klinikai vizsgálatok és az eddigi tapasztalatok alapján a vakcina beadását követően ugyan előfordulhat láz, bőrpír, enyhe végtagfájdalom vagy enyhe fejfájás, ezek a tünetek azonban átmenetiek, és sokkal enyhébbek, mint egy influenza megbetegedés során kialakuló súlyos szövődmény (pl. tüdőgyulladás). További információ itt.

Ha ebben a szezonban már átestem az influenzán, akkor is érdemes beadatni az oltást, vagy akkor már kialakul egyfajta védettség?
Mivel nem minden influenzaszerű megbetegedés esetén történik laboratóriumi vizsgálat, így általában nem is tudható, hogy az adott megbetegedést melyik légúti vírus vagy baktérium idézte elő. Ha laboratóriumi vizsgálat igazolta, hogy már átesett egy bizonyos légúti betegségen, kizárólag a megbetegedést okozó kórokozóval szemben válik védetté. Azonban többféle influenzavírus is fertőz a lakosság körében (2009-es világjárványt okozó influenza A/H1N1 vírus, influenza A/H3N2, influenza B), ezért ajánlott oltást kérnie.

Miért ajánlott évente ismételni az influenza elleni védőoltást?
Az influenza vírus rendkívül változékony, szezonról szezonra változhat. Ez az oka, hogy az influenza elleni oltóanyagban található vírustörzsek is változnak. Így a védettség azokra a vírustörzsekre is kiterjed, amelyek az előző évben alkalmazott vakcinában nem voltak benne.
Fontos az is, hogy azok, akik minden évben megkapják az influenza elleni védőoltást, magasabb szintű védelmet élveznek bármely életkorban, mint azok, akik csak egy adott szezonban oltatják be magukat. Ennek legfőbb oka, hogy az évenkénti oltás felfrissíti az immunrendszer védekező képességét. A legnagyobb előnye ebből azoknak a krónikus alapbetegségben szenvedőknek, illetve idős, gyenge immunrendszerű személyeknek van, akiknél egyetlen oltás csak mérsékelt fokú védettséget biztosít, azonban a rendszeres újraoltásokkal a védettség mértéke növelhető.

Mit tehetünk azokért, akiket nem lehet egészségi okok (például gyógyszerallergia) miatt védőoltásban részesíteni?
Számukra úgy lehet bizonyos fokú védelmet biztosítani, hogy a szoros környezetükben élőket beoltják. Mindazok, akik beoltatják magukat, ezzel hozzájárulnak hozzátartozóik és szűkebb-tágabb környezetük védelméhez is. Azáltal ugyanis, hogy megelőzik a megbetegedésüket, csökkentik a fertőzés továbbterjedésének esélyét is (nem lesz kitől elkapni a fertőzést).

Kötelezővé lehet-e tenni az oltást bárkinek is?
Az influenzaoltás mindenki számára önkéntes. A védőoltás direkt módon nem tehető kötelezővé, de bizonyos munkakörökben, pl. immunhiányos betegek ápolását végző egészségügyi dolgozók esetében a munkáltató korlátozhatja az oltatlan dolgozók ilyen munkakörben történő foglalkoztatását.

Mit tegyek, ha a betegtájékoztatóban felsorolt mellékhatásokat észlelem magamon az oltást követően?
Keresse fel a háziorvosát! A háziorvos az előforduló mellékhatásokat, szövődményeket köteles jelenteni a területileg illetékes egészségügyi hatóság, illetve az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet felé. Az oltott személy is tehet bejelentést az OGYÉI honlapján keresztül.

Ki vállal felelősséget az oltás biztonságáért?
A védőoltásokkal kapcsolatban előforduló nem kívánt eseményeket a területileg illetékes egészségügyi hatóság minden esetben kivizsgálja. Az influenza elleni védőoltással kapcsolatban a termékfelelősség a gyártót, a védőoltás szakszerű alkalmazásának felelőssége az oltó orvost terheli.

Kell-e fizetni a védőoltás beadatásáért?
A rizikócsoportokba tartozók számára a szezonális influenza elleni védoltás térítésmentes. Védőoltást azonban azok kis kaphatnak, akik nem tartoznak egyik, fokozottan veszélyeztetett csoportba sem. Ők a védőoltást – recept ellenében – bármelyik gyógyszertárban megvásárolhatják.
Fontos tudni, hogy a szezonális influenza elleni védőoltás beadásáért az oltó-, illetve háziorvos egyik esetben sem kérhet pénzt.

Fertőzhet-e a már beoltott, védettséget szerzett személy?
Az influenzaoltással az adott vírus(ok) ellen alakul ki a szervezetben a védettség, körülbelül 10-14 nap alatt. A beoltott személy ilyen módon közvetlenül nem fertőz.
Ha azonban olyan tárgyat fog meg, amelyen a cseppekkel terjedő vírus még életképes (pl. számítógép billentyűzete, kilincs, tömegközlekedési jármű fogantyúja), és a kezét nem mossa meg meleg vízzel, szappannal, legalább 20 másodperc időtartamig vagy nem használ fertőtlenítő kendőt, akkor elképzelhető, hogy azt más tárgyra átviszi. Ezt a tárgyat egy egyébként be nem oltott személy megfogja, nem mos kezet, hanem piszkos kezével a szájához, orrához, szeméhez nyúl, így a vírus bekerülhet a szervezetébe. Ilyen módon elképzelhető a fertőzés átvitele, még ha nagyon kicsi is a valószínűsége. Éppen ezért elsődlegesen a védőoltás beadását javasoljuk, de ugyanolyan fontosnak tartjuk a higiénés szabályok betartását is.

Védőoltáson kívül mit lehet még tenni az influenza terjedésének megakadályozásáért?
A fertőzés esélye tovább csökkenthető, ha elkerüljük a zsúfolt helyeket és betartjuk az általános személyi higiénés szabályokat, különös tekintettel a kézhigiénére, a köhögéssel-tüsszentéssel kapcsolatos etikettre. Fontos, hogy a gyermekeket is megtanítsuk a helyes higiénés gyakorlatra:

• Köhögéskor, vagy tüsszentéskor tartson zsebkendőt a szája és az orra elé (ha épp nincs kéznél, akkor is inkább a könyökhajlatba, és ne a tenyerébe köhögjön/tüsszentsen). Javasolt az eldobható papírzsebkendő használata.

• Használat után a zsebkendőt dobja a szemétgyűjtőbe, vagy ha ez nem elérhető, akkor az eldobásig lehetőség szerint tartsa egy zárható tasakban.

• Gyakran mosson kezet meleg vízzel és szappannal, különösen köhögés, tüsszentés, orrfújás és a zsebkendő kidobása után. Ezzel megakadályozhatja, hogy a kezéről a szabad szemmel nem látható kórokozók tárgyakra, felületekre, onnan mások kezére, nyálkahártyájára kerüljenek. Az alkohol-bázisú kézfertőtlenítők is hatékonyak. Ne érintse a szemét, orrát vagy száját a kezével, mielőtt azt megmosná.

• Influenzajárvány idején kerülje az egyébként szokásos üdvözlési formákat (kézfogás, puszi), amelyek szintén növelik a megfertőződés kockázatát.

• Lehetőség szerint kerülje a betegekkel való közvetlen kontaktust.

• Rendszeresen tisztítsa meg a gyakran használt tárgyakat, a sok ember által megérintett felületeket (pl. asztal, számítógép billentyűzete stb.).

• Zárt terekben gondoskodjon a gyakori alapos szellőztetésről.

• Amennyiben az influenza tüneteit észleli magán, maradjon otthon és tartson távolságot másoktól, ezzel is védve őket a megfertőződéstől.

• Amennyiben influenzaszerű tünetei vannak, használhat eldobható szájmaszkot olyankor, amikor feltétlenül szükséges a lakását elhagynia, vagy másokkal közeli kontaktusba kerül, esetleg betegvizsgálatra várakozik. Ezzel megelőzheti mások megfertőzését.
  

• Járvány esetén lehetőség szerint kerülje a zsúfolt helyeket, különösen a zsúfolt zárt helyiségeket, a liftek használatát. Ha módja van rá, tartson nagyobb – minimum 1 méter – távolságot más személyektől.

Javasolják-e a vírusellenes gyógyszerek szedését?
A vírusellenes gyógyszerek receptkötelesek, Magyarországon elsősorban a kockázati csoportokba tartozó és/vagy súlyos influenzás betegek kezelésére ajánlottak. Szedésüket a betegség kezdetén, 24-48 órán belül kell megkezdeni. Megelőzésre nem ajánlottak, mert szedésük során a kórokozók ellenállóvá válhatnak, ún. rezisztencia alakulhat ki.

Mi a teendő, ha influenza tüneteit észleli magán valaki?
Ha tünetek jelentkeznek, a legfontosabb teendő, hogy a beteg maradjon otthon, igyon sok folyadékot, és szükség esetén csillapítsa a lázát. Amennyiben a beteg krónikus alapbetegségben szenved, vagy hirtelen rosszabbodni kezd az állapota, vagy szövődmények lépnek fel (pl. néhány napos láztalanság után újból jelentkező, vagy hosszan, 3-4 napon túl elhúzódó láz, fülfájás, nehézlégzés) akkor vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával vagy a gyermekorvossal, hiszen az orvos dönthet a megfelelő kezelésről és az esetleges kórházi beutalásról. Fokozottan kell figyelni a higiénés rendszabályok betartására, hogy családtagjait ne fertőzze meg. A lázas csecsemőt, kisgyermeket, várandós nőt, idős- és krónikus beteget feltétlenül látnia kell orvosnak. Ebben az esetben nincs helye „öngyógyításnak”.

Hogyan csillapítsuk a lázat?
A legegyszerűbb lázcsillapítási mód a hűtőfürdő illetve a hűtőborogatás. Emellett többféle lázcsillapító gyógyszer kapható vény nélkül a gyógyszertárakban, különféle hatóanyag-tartalommal. Ezek a gyógyszerek egyrészt lázcsillapító, másrészt fájdalomcsillapító hatással rendelkeznek. A szalicilát tartalmú készítmények alkalmazása nem javasolt influenzás gyermekeknek azért, mert egy ritka, de súlyos szövődményt okozhatnak. A gyógyszer kiválasztásakor az ismert gyógyszerallergiára is figyelemmel kell lenni. Javasolt a lázmérést a lázcsillapító gyógyszer adásának befejezését követően még legalább 24 óráig rendszeresen elvégezni.

Melyek a megfelelő kézhigiéne alapvető szabályai?
A kézmosás meleg vízzel és szappannal történjen, és legalább 20 másodpercig tartson. Azok az alkohol tartalmú kézfertőtlenítők, amelyek legalább 60%-os alkoholtartalmúak, szintén hatásosak. A kézszárításhoz vagy papírtörlőt, vagy kézszárítót használjon. Textil törölközőt nyilvános helyen soha ne használjon! Az alkoholos kézfertőtlenítőt hagyja rászáradni kezére!

Életben marad-e a vírus a különböző tárgyak felületén, pl. a számítógép billentyűzetén?
Igen, akár néhány órán keresztül is. Az influenzavírus képes terjedni például oly módon is, hogy valaki különböző tárgyakat megfog a kezével, majd továbbítja az azokra leülepedett váladékcseppekben található vírust a saját nyálkahártyájára (szemébe, szájába, orrába). A szokásos módszerrel végzett gyakori takarítás elegendő a felületek és tárgyak tisztán tartására, külön fertőtlenítésre nincs szükség.

Országos Epidemiológiai Központ
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala