Az oldal a valamikori ANTSZ ARCHÍV tartalmait jeleníti meg, valamint különböző élő szakrendszeri elérésekre szolgál.
|
Az elmúlt napokban számos félrevezető írás jelent meg az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések hazai helyzetéről. Ezek az írások olyan információkat, felvetéseket tartalmaznak, melyek szakmai szempontból kiegészítésre, magyarázatra szorulnak. Ezért szükséges azoknak a szakmai kiegészítő információknak az ismertetése, melyek segítik a kórházi fertőzésekkel összefüggő adatok helyes értelmezését.
Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) jogszabályban előírt kötelezettségének eleget téve évente nyilvánosságra hozza az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekre vonatkozó adatokat. A kórházak a vonatkozó adatokat a kórházi fertőzések felügyeletére és monitorozására szolgáló Nemzeti Nosocomiális Survelliance Rendszerben (NNNSR) jelentik. A jelentések 2007-ig visszamenőleg a http://www.oek.hu/oek.web?nid=1071pid=1 oldalon találhatóak. Az egyes éves jelentések direkt módon nem hasonlíthatóak össze, mivel az adatgyűjtés részben fokozatosan kibővült, részben a módszertana változott. Ezekről a változtatásokról a kórházban és az egészségügyi hatóságnál dolgozó illetékes szakemberek mindenkor részletes tájékoztatást kaptak és kapnak.
Emellett az OEK honlapján a Kórházi-járványügyi Osztály szakmai oldalán http://www.oek.hu/oek.web?to=1165nid=1088pid=1lang=hun további összefoglaló táblázatok és magyarázatok érhetőek el a témával kapcsolatban.
A hazánkban működtetett Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR), vagyis az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jelentési rendszere, az egyik legátfogóbb az Európai Unióban. Alig néhány más ország van, ahol olyan átfogó képpel rendelkeznek az aktuális helyzetről, mint Magyarországon.
A NNSR-be történő jelentést és az adattartalmat a jogszabályok részletesen meghatározzák, az OEK pedig ennek alapján készíti el az országos jelentéseket. A jelentés formájára nézve nincs jogszabályi előírás, de a bejövő adatok elemzését szigorú szakmai szempontok szerint kell elvégezni, majd ezt kell megjelentetni.
Az egészségügyi ellátással kapcsolatban nyilvánosságra hozott adatok országonként különbözőek, pl. az Egyesült Államokban és Angliában túlnyomórészt a fertőzések arányát adják meg, Franciaországban az indikátorok kidolgozására és strukturálására helyezik a hangsúlyt. [1]
A részletes adatok közlése veszélyeket hordozhat magában és félrevezetheti a pácienseket. Például abban az egészségügyi intézményben, ahol a súlyosabb betegeket látják el, a fertőzések előfordulásának is magasabb az esélye, míg a könnyebb eseteket ellátó egészségügyi intézményekben alacsonyabbak lesznek ezek a mutatók. Csupán a nyers adatok ismeretében a laikusok könnyen olyan fekvőbeteg intézményt választhatnak, ahol a fertőzési adatok alacsonyak, kevésbé riasztóak. Pedig könnyen lehet, hogy az adott egészségügyi intézményben a betegségük ellátáshoz szükséges széleskörű szakmai tudás és tárgyi feltételrendszer megléte nem adott.
A kórházhigiéne hatósági felügyelete az intézmények által végzett tevékenységet vizsgálja, hogy az adott helyzetben – függően az ellátott betegek állapotától, alapbetegségétől –milyen intézkedések szükségesek a további fertőzések megelőzése érdekében. Szükség esetén - az adott helyzetre vonatkozóan - átmeneti intézkedéseket hoznak a kórházhigiénés hatósági szakemberek pl. elrendelik az újabb betegek felvételének tilalmát, látogatási tilalmat vagy egyes betegek elkülönítését a többiektől.
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések számának növekedése több okra vezethető vissza. Világszerte megfigyelhető az új kórokozók, virulensebb baktériumok és vírusok okozta fertőzések, valamint a nehezen kezelhető (multi-rezisztens) baktériumok okozta betegségek kialakulása és terjedése. Megváltozott a betegpopuláció összetétele is: a kórházakban egyre idősebb betegeket kezelnek, több a krónikus- valamint a fertőzésekre különösen fogékony beteg is (pl. transzplantáltak, kemoterápiával kezeltek). Fejlettebbek az orvosi technológiák, melynek következtében egyre több a beavatkozási lehetőség és ez növeli a műtét után fellépő fertőzések kockázatát. A hatósági tevékenységnek és a korszerű monitoring rendszereknek köszönhetően pedig nő a kórházak jelentési fegyelme, valamint egyre több fertőzéstípus kerül jelentési kötelezettség alá.
Országos Epidemiológiai Központ
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal
[1] Thomas Haustein, Petra Gastmeier, Alison Holmes, Jean-Christophe Lucet, Richard P Shannon, Didier Pittet, Stephan Harbarth: Use of benchmarking and public reporting for infection control in four high-income countries; www.thelancet.com/infection VOL 11. June 2011