Az oldal a valamikori ANTSZ ARCHÍV tartalmait jeleníti meg, valamint különböző élő szakrendszeri elérésekre szolgál.
|
Tisztelt Látogató!
E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Kérjük, hogy a dokumentumra való hivatkozást megelőzően az ÁNTSZ központi (www.antsz.hu), valamint az országos intézetek honlapjainak aktuális tartalmakat megjelenítő oldalain szíveskedjen tájékozódni.
Húsz éve a tudomány szolgálatában a Magyar Zoonózis Társaság
Zoonózisnak olyan fertőző betegségeket nevezünk, amelyek állatról emberre képesek átterjedni. A témával foglalkozó hazai humán- és állatorvoslás tagjai felismerték e kérdés rendkívüli jelentőségét, és 1992. őszén Tengelicen határozták el, hogy életre hívják a Magyar Zoonózis Társaságot. Az megalapításra egy évvel később, 1993. szeptember 14-én Budapesten, az Országos Állategészségügyi Intézetben került sor. Azóta is minden évben legalább 2 alkalommal szakmai találkozókat rendeznek, a nagy elődök nevét viselő Rudnai-Kemenes ülést, illetve a Szent-Iványi–Binder napokat. Az idei jubileumi, XX. tudományos ülésre Budapesten, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Fodor termében került sor.
A Társaság folyamatosan részt vesz abban a gyakorlati, tudományos és ismeretterjesztő munkában, amely a zoonózisok felismerésével, diagnosztizálásával, valamint a gyógykezelés és megelőzés megszervezésével foglalkozik, mind a közegészségügy, mind az állategészségügy területén. Törekszenek a zoonózisok laboratóriumi diagnosztikájában alkalmazott módszerek egységes használatára és értékelésére a közegészségügy és az állategészségügy területén, ennek érdekében szoros együttműködést alakítanak ki. A Magyar Zoonózis Társaságnak jelenleg több mint 400 tagja van, amely tagok főleg orvosok, állatorvosok, gyógyszerészek, valamint biológiai szakképesítésű, vagy egyéb, hasonló irányú felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek. A tagok sorába nem egy professzor, vagy egyéb magas tudományos fokozatot elért tudós tartozik.
A jubileumi tudományos ülésen dr. Mikola István, a Társaság első és egyben Örökös Elnöke emlékezett vissza a megalapítás miértjeire (felvételünkön), majd dr. Kardeván Endre államtitkár, országos főállatorvos méltatta a Társaságban folyó tudományos munka jelentőségét.
Dr. Paller Judit mb. országos tisztifőorvos a szakmák közötti együttműködés fontosságát emelte ki. A Hőgyes-Aujeszky emlékplakettet minden évben odaítélik a Társaság egy-egy humán- illetve állatorvos tagjának a szervezetben végzett kiemelkedő munkája jutalmául. Az idén dr. Szabó Enikő helyettes országos tisztifőorvos és dr. Gyuranecz Miklós vehette át a kitüntetést, és tarthatta meg ünnepi előadását.
A tudományos program fő témája ezúttal a Q-láz (atípusos tüdőgyulladás magas lázzal, hidegrázással, levertséggel, hányással, fejfájással, olykor máj- és lépmegnagyobbodással) volt, annak minden aspektusával. A témában előadás hangzott el az állatorvosi és az élelmiszerlánc-felügyeleti vonatkozásokról, a Q-láz hazai járványtani sajátosságairól és diagnosztikájáról, az emlékezetes Baranya megyei járványról, annak infektológiai összefüggéseiről, a kórházban ápolt betegek gyógyításával kapcsolatos kérdésekről.
A tudományos ülésen a jelenlévők tisztelegtek a közelmúltban elhunyt neves virológus professzor, dr. Berencsí György munkássága előtt. A program coronavírussal foglalkozó előadásokkal és az egész nap során elhangzottak elemző vitájával zárult.
Dr. Mikola István köszöntőjét tartja