Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nagy örömmel, de egyúttal aggodalommal követi az elmúlt napokban a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása körül kialakult vitát. A tervezett lépés a magyar lakosságnak a dohányzás káros hatásaitól való védelme érdekében rendkívüli jelentőségű, hiszen minden elérhető bizonyíték azt mutatja, hogy az emberek dohányfüst-expozíció elleni védelmének egyetlen módja a 100%-os dohányfüstmentes környezet törvényi előírása, bárminemű kivétel nélkül. Magyarország az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye (WHO FCTC) és irányelveinek ratifikálásával korszakos jelentőségű lépést tett a dohányzás világjárvány lakosságra gyakorolt súlyosan káros következményei ellen. A tervezett törvényi szabályozás teljes körű végrehajtása pedig hatalmas lépés ezen Egyezmény 8. Cikkének érvényesítése felé.
Amint az országban jelenleg zajló viták során látható, többen a dohányzási tilalmak gyengítése céljából negatív kereskedelmi és gazdasági következményeket vetítenek előre, különösen a vendéglátóiparral kapcsolatban. A WHO szeretné hangsúlyozni, hogy a rendelkezésre álló tudományos vizsgálatok nem támasztják alá ezeket az állításokat, és ebben a kérdésben alapvető fontosságú a tudományos és bizonyítékokon alapuló megállapításokra támaszkodni szemben a torzított statisztikákkal, melyekre anyagilag érdekelt körök hivatkozhatnak.
Több mint 100 vizsgálat eredményeinek nemzetközi áttekintése alapján megállapítható, hogy a dohányfüstmentes szabályozás bevezetésének semleges vagy pozitív gazdasági hatása van. Az Amerikai Egyesült Államokban, New York városa, abszolút nyereséget ért el a vendéglátóiparban foglalkoztatottak számának legalább tíz éves rekordja mellett. Spanyolországban már egy hónappal az idén januárban bevezetett törvény után a vendéglátóiparban foglalkoztatottak száma 0,2%-kal növekedett az előző év ugyanazon időszakához képest. Amikor Törökország a globális gazdasági válság közepette dohányfüstmentessé vált, a vendéglátóipari munkahelyek bevétele 5,2%-kal nőtt és 2009-ben a vendéglátóipari létesítmények által befizetett ÁFA is több mint 20%-kal nőtt, míg az ország GNP-je 3,3%-kal csökkent. Az Egyesült Királyságban a vállalatok 40%-a pozitív, 57%-a semleges hatásról számolt be s csupán 3%-a nyilatkozott negatív hatásról.
Ezeken felül jelentős egészségügyi költségmegtakarítás érhető el a dohányzók alacsonyabb arányának köszönhetően. Európában a dohányzás miatti közvetlen és közvetett költségek éves szinten 98–130 milliárd eurót tesznek ki (a GDP 1–1,3%-át), Magyarországon ez a költség relatíve még magasabb: a GDP 1,7%-a. Az egészségnyereség mellett az egészségügyi kiadások megtakarítása rendkívüli jelentőségű olyan időkben, amikor az állam egészségügyi költségvetése korlátozott. Ezek a megtakarítások nagyon hamar megjelennek.
Szemben a dohányzás következtében az egészségügyre nehezedő hatalmas költségteherrel, a dohányzásellenes szabályozásnak a lakosság egészségére gyakorolt hatása látványos eredményeket mutat mind mértéke, mind pedig alacsony költsége tekintetében. A szakirodalom megállapítása szerint már néhány hónappal a dohányfüst-expozíció ellenes törvények bevezetése után a szívinfarktus miatti kórházi esetek száma 15–30%-kal csökken, melyet többek között skót, olasz és amerikai tanulmányok támasztanak alá. A bárok nemdohányzó alkalmazottai, akik korábban 4-6-szor annyi dohányfüstöt lélegeztek be, mint az átlagos nemdohányzó felnőttek, tisztább levegőt szívhatnak munkahelyükön, légúti tüneteik 20-30%-kal csökkennek. A gyermekek körében az asztma miatt kórházi kezelések száma 18,2 %-kal csökkent Skóciában.
A költségeknél is fontosabb azonban a dohányfüst-expozíció elleni védelem törvényi szabályozásának pozitív hatása a lakosság egészségi állapotára. Az embereknek hosszabb, produktívabb és magasabb minőségű életre lesz kilátásuk. A nemdohányzó lakosság – beleértve a gyermekeket, a várandós anyákat, a krónikus betegeket és időseket – védve van, mert az egészséges környezethez való joga korlátozza a dohányosok ahhoz való jogát, hogy addiktív és káros anyagokat fogyasszanak, amelyek ráadásul nemcsak nekik ártanak, hanem a környezetükben lévőknek is. Ez jó alkalmat teremthet a vendéglátóipari szektornak is arra, hogy új és kreatív marketing-kezdeményezések révén bővítsék ügyfélkörüket olyanokkal, akik nagyon örülnek az egészséges környezetnek, mint ahogy az Portugáliában történt. Írországban a bárok vendégeinek száma 11%-kal növekedett a dohányzásellenes törvények bevezetése után.
A dohányfüstmentes szabályozás fokozatosan nyer teret világszerte, mert pozitív hatásai nyilvánvalóak a lakosság számára is. Ennek legnyilvánvalóbb bizonyítéka az a tény, hogy ezeket a törvényeket, ha egyszer életbe léptek, még a dohányosok többsége is támogatja, mint azt több ország példája is igazolja. Egy közelmúltbeli magyarországi felmérés szerint a lakosság több mint 80%-a támogatná a dohányfüstmentes szabályozást. Ráadásul a magyar lakosság 21%-a gyakrabban látogatná a vendéglátóipari szektort, potenciálisan több bevételt hozva az iparágnak.
Becslések szerint a WHO Európai Régiójában a dohányzás évente 1,6 millió ember idő előtti halálát okozza és Magyarországon évente 28 ezer fő korai haláláért felelős, valamint évente 2300 ember hal meg a passzív dohányzásra visszavezethető betegségek következtében. Egyes tanulmányok szerint a passzív dohányzás a nemdohányzók körében a szív-érrendszeri betegségek kockázatát 60%-al növeli, valamint a 13-16 éves fiatalok közel fele passzív dohányfüstnek van kitéve.
Nem kétséges, hogy a dohányzás átfogó ellenőrzése, beleértve a zárt légtérre vonatkozó teljes dohányzási tilalmat, egyike a legfontosabb népegészségügyi jogszabályoknak, amelyeket kormányok hozhatnak. Az államnak hatásos eszközök állnak rendelkezésére, melyeket átfogóan kell alkalmazni. A dohányfüstmentes törvényi szabályozás és a dohány jövedéki adójának emelése együttesen minden olyan országban, ahol alkalmazták, azt eredményezte, hogy a nemzeti jövedelem vagy változatlan maradt, vagy éppenséggel nőtt akkor is, ha a fogyasztás csökkent.
Kapcsolat, további információ:
WHO Magyarországi Iroda
Email: whohun@euro.who.int
Telefon: 328-6080, 06-70-380-3445.