Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, az Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet és az Országos Környezetegészségügyi Intézet közleménye az MTI 2012. július 23-án közreadott az „Esélyt az Életre a Vörösiszap Után Egyesület” felvetésére

Az „Esélyt az Életre a Vörösiszap Után Egyesület” panaszlevelét 2012. július 24-én az Országos Tisztifőorvosi Hivatal megkapta, az abban foglaltak kivizsgálását megkezdi. Az Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) rendelkezésére álló információi szerint nevezett szürkesalak pernyét a vörösiszap tározó ideiglenes rekultivációjához hasznosítják, a végleges rekultiváció alkalmával termőtalajjal fedik, így akadályozzák meg a salak felporzását.

Az Egyesület levelében foglaltakat kivizsgáljuk, melynek során elvégezzük a helyzet elemzéséhez szükséges helyszíni és laboratóriumi vizsgálatokat. A folyamatba tett ügy lezárultával, annak eredményéről, az OTH az Egyesületet tájékoztatja.

Egészségügyi helyzet:

Az iszapkatasztrófa által érintett lakosság egészségi állapotának figyelésére az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala és Országos Környezetegészségügyi Intézete – a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervvel  és az ajkai kistérségi népegészségügyi intézettel együtt –  2010 októberében környezetegészségügyi felügyeletet alakított ki és 2011 év végéig működtette.

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet elemezte az érintett és a közeli települések (Ajka,  Somlóvásárhely és  Somlójenő, Devecser és Kolontár,  Apácatorna, Karakószörcsök, Kisberzseny és Tüskevár) gyermek és felnőtt lakossága körében a szálló por expozíció és az egyes légúti megbetegedések gyakorisága közötti összefüggést a települések háziorvosai, gyermekorvosai által szolgáltatott betegforgalmi adatok alapján.  Devecseren és Kolontáron a gyermekek körében szignifikáns összefüggést találtak a felső légúti hurut és az azonos heti PM10 koncentráció növekedés között. A légúti megbetegedések gyakoriságának növekedése a határértéket meghaladó szállópor mennyiségével függ össze, nem az összetételével. Számos részletes analitikai vizsgálat igazolta, hogy az érintett térségben a szállópor összetétele lényegében nem tér el más hazai vagy külföldi település szállóporának fém-összetételétől (nem számítva a katasztrófát követő néhány hét szállóporának igen erős lúgos hatását).

A fentieket megerősítik a vörösiszap-katasztrófa után Devecserben felállított Kormányzati Egészségügyi Szűrőközpont tapasztalatai, amely a katasztrófában érintett Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely valamint Somlójenő, Tüskevár, Apácatorna és Kisberzseny lakosain végzett szűrővizsgálatokat. A központban 2011. december végéig laboratóriumi, általános felnőtt- és gyermekorvosi vizsgálatokat, tüdőszűrést, tüdőgyógyászati vizsgálatokat végeztek, illetve a Központban szemészeti, fül-orr-gégészeti, sebészeti, nőgyógyászati szakrendelés is működött. Az elvégzett több ezer megelőző szűrővizsgálatok révén nem mutattak ki a vörösiszap-katasztrófával összefüggő, hosszan ható egészségi problémákat, de – a magyar népegészségügyi mutatókkal megegyezően – magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, továbbá cukorbetegség előfordulását jelezték. A Szűrőközpont befejezte működését, mert a vörösiszap katasztrófára visszavezethető, tartósan fennálló egészségkárosodás a lakosság körében nem mutatkozott.

ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály