Tudományos konferencia adta meg a hazai méhnyakszűrési program egyik fontos állomásának, a Védőnői Méhnyakszűrési Program közelmúltban zárult oktatási kurzusának rangját. A Debreceni Egyetem Orvos-Egészségügyi Centrum Egészségügyi Kar (De-OEC EK) Védőnői Módszertani és Népegészségtani Tanszékén, Nyíregyházán megrendezett szakmai konferencia egyúttal tisztelgés volt a századik születésnapját idén ünneplő campus előtt is. Az ünnepségen ötven fő, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei védőnő szerzett oklevelet, ők zárták sikerrel vizsgáikat az elméleti és gyakorlati kurzus végén. Az ezt tanúsító igazolásokat dr. Kovács Attila helyettes országos tisztifőorvos és Fehér Erika az országos program védőnő koordinátora adta át.
Az egészségügyi karon a védőnők képzését 1990-es alapítással indították, azóta is töretlenül népszerű szak. Szívesen kapcsolódtak be az Országos Tisztifőorvosi Hivatali akkreditált „A védőnők felkészítése a népegészségügyi célú méhnyakszűrés szervezésére, végzésére és követésére” című továbbképzésébe, melynek során önként jelentkező területi védőnőket készítenek fel arra, hogy elsajátítsák mindazon ismereteket, amelyek feljogosítják őket a méhnyakszűrésben való részvételre. Ezzel is növekszik a védőnők hivatásbeli kompetenciája, jobban látják el prevenciós feladataikat, emelkedik a méhnyakszűréshez való hozzáférhetőség, tehermentesítik a nőgyógyászati ellátást, és a nők figyelmét felhívják a méhnyakszűrés fontosságára.
A méhnyakszűrést Európa legtöbb országában erre képzett szakdolgozók végzik. A védőnői feladatkör hungarikum. Örömteli, hogy a méhnyakrák időbeli felismerését segítő szűrésben szerepet vállalnak, megszerezve az ehhez szükséges szakismereteket. A védőnői ellátás elindulásától (Stefánia Szövetség 1915) az elmúlt évtizedekben óriási fejlődésen ment át, a feladatok változtak, de a védőnők mindig is a népegészségügy szakemberei voltak, hozzájárulva az adott kor népegészségügyi problémáinak megoldásához. A méhnyakszűrésben való önkéntes és aktív részvétel ugyancsak hozzájárul a méhnyakrák megbetegedés miatt halálozás csökkentéséhez – fogalmazott megnyitójában dr. Kovács Attila helyettes országos tisztifőorvos.
A tudományos program prof. dr. Döbrössy Lajos (Országos Tisztifőorvosi Hivatal) előadásával indult, aki a méhnyakszűrés tudományosan bizonyított, nemzetközileg elfogadott módszereiről, valamint azok gyakorlatáról beszélt. A hazai népesség daganatos halálozási mutatói mérhetetlenül súlyosak, a méhnyakrák halálozás is közel duplája az európai átlagnak. Évente közel 400 nőt, anyát, nagyanyát veszítünk el ebben a betegségben. A halálozás mérséklésében segíthet, hogy az elsődleges megelőzés és a gyógyító onkológia között van egy tünetmentes, hosszabb, rövidebb szakasz, amikor a betegség már ad ugyan valamilyen jeleket, mégis rejtve lappang. Ekkor kap szerepet az úgynevezett másodlagos megelőzés, azaz a szűrővizsgálat. Akkor tud hatékony lenni ez a közel 10 évre becsülhető szakasz, ha a szűrés nem orvos kezéhez kötött, könnyen kivitelezhető, olcsó, pontos, társadalmilag elfogadott, hatásos. S ebben van fontos feladata a szűrésre felkészített védőnőknek, akik átvehetik a „kapuőr” szerepét a nőorvostól.
Dr. Kovács Attila a szervezett célzott népegészségügyi szűrővizsgálatok történetét világította meg a hallgatóság előtt. Fehér Erika a 2008-ban indított, s immár negyedszer lebonyolított védőnői méhnyakszűrő programot mutatta be, mely elméleti, tanácsadási, kommunikációs valamint gyakorlati (kenetvétel) képzést tartalmaz. A programok tanulsága, hogy a védőnők képesek és alkalmasak e feladat ellátására, a méhnyakszűrés megtanulására, a kenetvétel minőségi végzésére, a nőkkel való megfelelő kapcsolattartásra, felvilágosításra, a kellő empátiára, a lakosság egészségtudatos magatartásának növelésre. Három év alatt a képzésben 285-en vettek részt és valamennyien eredményesen vizsgáztak. Minden megyében van méhnyakszűrésre felkészített védőnő, legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Heves illetve Zala, Vas, Győr-Moson -Sopron megyében dolgoznak közülük. A három év alatt mintegy 101 ezer meghívót küldtek ki, a címzettek 45-55 százalékát személyesen is felkeresték, mert a tapasztalatok szerint a meghívólevél nem elegendő a szűrésen való részvételhez. A településeken a helyi szűrés közös üggyé vált. Ahol több éve élhetnek már a védőnői szűrési lehetőséggel, a női lakosság várja az értesítést, érdeklődnek utána. Olyanok is megjelennek a szűrésen, akik 10 évet meghaladóan nem voltak nőorvosnál, szűrésen. A programok során 15.425 szűrés történt, nem-negatív lelet született 1.055 esetben. Ezek között 72 leletnél merült fel daganat-gyanú, a kiszűrt nőket szakorvoshoz irányították. 983 esetben gyulladás volt a diagnózis. Egy Heves megyei konkrét példa is bemutatásra került. Egy 56 éves asszony – aki több évtizede nem járt nőgyógyásznál – esetét ismertették, akinek nem-negatív leletét kivizsgálás és gyógyítás követte, s ez az életét mentette meg.
Dr. Bodó Miklós (Sejtdiagnosztika Budapest Egészségügyi Kft.) a citológus szemszögéből fogalmazta meg gondolatait a védőnői méhnyakszűrő programok kenetvételi eredményeiről. Dr. Vokó Zoltán főigazgató (OEFI) a magyarországi méhnyakszűrési program egészség-gazdaságtani elemzéséről tartott előadást. Közgazdasági érvek is támogatják a védőnői méhnyakszűrési programot, mert jó egészségnyereség érhető el tevékenységük nyomán.
A konferencia zárásaként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei előadók álltak a mikrofon elé. Dr. Pap Károly osztályvezető főorvos (Jósa András Kórház), dr. Amászta József szülész-nőgyógyász szakorvos (Felső-Szabolcsi Kórház), valamint Krisztiánné Ráti Andrea területi védőnő (Ajak) előadásaikban gyakorlati tapasztalataikat – közte egy 33 éves kétgyermekes anyukánál időben felfedezett, súlyos esetet – fogalmazták meg a jelenlévőknek.
Országos Tisztifőorvosi Hivatal Védőnői Szakfelügyeleti Osztály
ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály