A védőnői méhnyakszűrés esély a megelőzésre, esély a gyógyulásra

Az egészségügyi karon a védőnők képzését 1990-es alapítással indították, azóta is töretlenül népszerű szak.  Szívesen kapcsolódtak be az Országos Tisztifőorvosi Hivatali akkreditált „A védőnők felkészítése a népegészségügyi célú méhnyakszűrés szervezésére, végzésére és követésére” című továbbképzésébe, melynek során önként jelentkező területi védőnőket készítenek fel arra, hogy elsajátítsák mindazon ismereteket, amelyek feljogosítják őket a méhnyakszűrésben való részvételre. Ezzel is növekszik a védőnők hivatásbeli kompetenciája, jobban látják el prevenciós feladataikat, emelkedik a méhnyakszűréshez való hozzáférhetőség, tehermentesítik a nőgyógyászati ellátást, és a nők figyelmét felhívják a méhnyakszűrés fontosságára.

A méhnyakszűrést Európa legtöbb országában erre képzett szakdolgozók végzik.  A védőnői feladatkör hungarikum. Örömteli, hogy a méhnyakrák időbeli felismerését segítő szűrésben szerepet vállalnak, megszerezve az ehhez szükséges szakismereteket. A védőnői ellátás elindulásától (Stefánia Szövetség 1915) az elmúlt évtizedekben óriási fejlődésen ment át, a feladatok változtak, de a védőnők mindig is a népegészségügy szakemberei voltak, hozzájárulva az adott kor népegészségügyi problémáinak megoldásához. A méhnyakszűrésben való önkéntes és aktív részvétel ugyancsak hozzájárul a méhnyakrák megbetegedés miatt halálozás csökkentéséhez  – fogalmazott megnyitójában dr. Kovács Attila helyettes országos tisztifőorvos.

A tudományos program prof. dr. Döbrössy Lajos (Országos Tisztifőorvosi Hivatal) előadásával indult, aki a méhnyakszűrés tudományosan bizonyított, nemzetközileg elfogadott módszereiről, valamint azok gyakorlatáról beszélt.  A hazai népesség daganatos halálozási mutatói mérhetetlenül súlyosak, a méhnyakrák halálozás is közel duplája az európai átlagnak. Évente közel 400 nőt, anyát, nagyanyát veszítünk el ebben a betegségben.  A halálozás mérséklésében segíthet, hogy az elsődleges megelőzés és a gyógyító onkológia között van egy tünetmentes, hosszabb, rövidebb szakasz, amikor a betegség már ad ugyan valamilyen jeleket, mégis rejtve lappang. Ekkor kap szerepet az úgynevezett másodlagos megelőzés, azaz a szűrővizsgálat. Akkor tud hatékony lenni ez a közel 10 évre becsülhető szakasz, ha a szűrés nem orvos kezéhez kötött, könnyen kivitelezhető, olcsó, pontos, társadalmilag elfogadott, hatásos. S ebben van fontos feladata a szűrésre felkészített védőnőknek, akik átvehetik a „kapuőr” szerepét a nőorvostól.

Dr. Kovács Attila a szervezett célzott népegészségügyi szűrővizsgálatok történetét világította meg a hallgatóság előtt. Fehér Erika a 2008-ban indított, s immár negyedszer lebonyolított védőnői méhnyakszűrő programot mutatta be, mely elméleti, tanácsadási, kommunikációs valamint gyakorlati (kenetvétel) képzést tartalmaz. A programok tanulsága, hogy a védőnők képesek és alkalmasak e feladat ellátására, a méhnyakszűrés megtanulására, a kenetvétel minőségi végzésére, a nőkkel való megfelelő kapcsolattartásra, felvilágosításra, a kellő empátiára, a lakosság egészségtudatos magatartásának növelésre. Három év alatt a képzésben 285-en vettek részt és valamennyien eredményesen vizsgáztak. Minden megyében van méhnyakszűrésre felkészített védőnő, legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Heves illetve Zala, Vas, Győr-Moson -Sopron megyében dolgoznak közülük. A három év alatt mintegy 101 ezer meghívót küldtek ki, a címzettek 45-55 százalékát személyesen is felkeresték, mert a tapasztalatok szerint a meghívólevél nem elegendő a szűrésen való részvételhez. A településeken a helyi szűrés közös üggyé vált. Ahol több éve élhetnek már a védőnői szűrési lehetőséggel, a női lakosság várja az értesítést, érdeklődnek utána. Olyanok is megjelennek a szűrésen, akik 10 évet meghaladóan nem voltak nőorvosnál, szűrésen.  A programok során 15.425 szűrés történt, nem-negatív lelet született 1.055 esetben. Ezek között 72 leletnél merült fel daganat-gyanú, a kiszűrt nőket szakorvoshoz irányították. 983 esetben gyulladás volt a diagnózis. Egy Heves megyei konkrét példa is bemutatásra került. Egy 56 éves asszony – aki több évtizede nem járt nőgyógyásznál  – esetét ismertették, akinek nem-negatív leletét kivizsgálás és gyógyítás követte, s ez az életét mentette meg.

Dr. Bodó Miklós (Sejtdiagnosztika Budapest Egészségügyi Kft.) a citológus szemszögéből fogalmazta meg gondolatait a védőnői méhnyakszűrő programok kenetvételi eredményeiről. Dr. Vokó Zoltán főigazgató (OEFI) a magyarországi méhnyakszűrési program egészség-gazdaságtani elemzéséről tartott előadást.  Közgazdasági érvek is támogatják a védőnői méhnyakszűrési programot, mert jó egészségnyereség érhető el tevékenységük nyomán.

A konferencia zárásaként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei előadók álltak a mikrofon elé. Dr. Pap Károly osztályvezető főorvos (Jósa András Kórház), dr. Amászta József szülész-nőgyógyász szakorvos (Felső-Szabolcsi Kórház), valamint Krisztiánné Ráti Andrea területi védőnő (Ajak) előadásaikban gyakorlati tapasztalataikat – közte egy 33 éves kétgyermekes anyukánál időben felfedezett, súlyos esetet –  fogalmazták meg a jelenlévőknek.

Országos Tisztifőorvosi Hivatal Védőnői Szakfelügyeleti Osztály

ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály