Közegészségügyi érdek a dohányzás visszaszorítása

A dohányzás a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban így Magyarországon is. Sajnos hazánk a dohányzási szokásokat tekintve az EU27 országok közül 25. a listában, a lakosság 38%-a dohányzik, 15%-a korábban dohányzott, de már leszokott és csupán 47%-a, aki sohasem dohányzott élete során. A nők és a férfiak napi átlag cigarettafogyasztása az unió átlaga feletti. Az EU-ban évente mintegy 650 000 ember hal meg a dohányzással összefüggő betegségekben. A dohányzás felelős az EU-ban a rák okozta halálozások 25%-áért, illetve a bekövetkező halálozások 15%-áért. Óvatos becslések szerint 2002-ben az Európai Unióban 7.300 felnőtt – köztük 2.800 nem dohányzó – halt meg a környezeti dohányfüstnek való munkahelyi kitettség következtében. További 72.000 felnőtt, köztük 16.400 nem dohányzó halála vezethető vissza a környezeti dohányfüstnek való otthoni kitettségre. A tüdőrák halálozását tekintve Magyarország világelső, s ennek a betegségnek a 90 százaléka a dohányzás számlájára írandó.

Az Európai Unió országaiban a dohányzás költségei elérik az évi 98-130 milliárd eurót, ami az Unió 2000. évi GDP-jének 1,04-1,39%-ának felelt meg. A környezeti dohányfüstnek való munkahelyi kitettség az EU 27 tagállamában becslések szerint évi 2,46 milliárd euró makrogazdasági költséggel jár. 2004-ben Magyarország nemzeti össztermékének (GDP) 1,7%-a veszett el dohányzás miatt. A passzív dohányzás 2004-ben 2300 halálesetet okozott a 35 év feletti korcsoportban, és – bár költségei „csak” a GDP 0,1%-át teszik ki – a 17 milliárd forintos okozott kár szintén jelentős. 2004-ben az aktív és passzív dohányzás közel 350 milliárd forint kiadást okoztak a költségvetésnek. 2004-ben az állam a dohánytermékek jövedéki adójából (183,9 milliárd) és áfájából (70,3 milliárd) összesen 254 milliárd forint bevételre tett szert, azaz majdnem 100 milliárddal kevesebbet, mint amennyit állampolgárai dohányzása miatt elköltött.

cigarettát élete során és közülük közel minden ötödik tanuló tíz éves kora előtt szívta el az első slukkot. Nyilvános helyeken a soha nem dohányzó tanulók 87,9%-a ki van téve mások dohányfüstjének, 10 tanulóból közel 8 támogatná a dohányzás nyilvános helyeken történő teljes betiltását. 2003-ról 2008-ra 84%-ról 43%-ra csökkent azoknak a gyerekeknek az aránya akik olyan háztartásban élnek, ahol az ő jelenlétükben dohányoznak. Bár jelentős a csökkenés, de még mindig majdnem minden második 13-15 év közötti fiatal van kitéve az otthoni dohányfüstnek. A dohányzás visszaszorításában nélkülözhetetlen a lakosság tájékoztatása, véleményformálása, széles körű hozzáférést kell biztosítani a hatásos oktatási és lakossági programokhoz.

Az Eurobarometer 2009-es jelentése alapján, az elmúlt egy évben a dohányosok 14%-a egy, 13%-a kettő és öt között, illetve 1%-a ötnél többször megpróbálta abbahagyni a dohányzást. 2009-ben a Tüdőgyógyászati Szakmai Kollégium, a Kardiológiai Szakmai Kollégium, a Pszichiátriai Szakmai Kollégium, a Klinikai Pszichológiai Szakmai Kollégium, a Megelőző Orvostani és Népegészségügyi Szakmai Kollégium, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszéke, és az Országos Alapellátási Intézet közös munkája eredményeként elkészült a „A dohányzás leszokás támogatásának szakmai irányelve”. A leszokás segítése nem lehet sikeres a minimál intervenció széleskörű a jelenleginél elterjedtebb alkalmazása, a telefonos leszokást segítő szolgáltatások működésének támogatása, a segítséget nyújtó intézmények, szakemberek munkájának támogatása nélkül.

A magyar társadalomban a nemdohányzók és dohányzók többsége is egyetért a zárt légterű munkahelyek dohányfüst-mentessé nyilvánításának fontosságában. A passzív dohányzás jelentős népegészségügyi és gazdasági terhet jelent, amelynek csökkentése a dohányzás visszaszorítás fontos területe kell, hogy legyen. A közeljövőben szükségessé válhat a nemdohányzók fokozottabb védelme, a vendéglátóhelyeken dolgozókat is beleértve, valamint az ellenőrző szankcionáló rendszer megerősítése.

A dohánytermék az egyetlen legálisan kapható árucikk, amely a gyártó előírása szerinti használat esetén öl, ezért fontos a termék gyártásának és forgalmazásának szabályozása, ellenőrzése. Az optimális megoldás érdekében szükséges a dohánytermékek előállításával, az adalékanyagokkal összefüggő nemzetközi és hazai szabályozás továbbgondolása, folyamatos felülvizsgálata. Az ehhez szükséges kutatásoknak azonban – mivel rengeteg idő és anyagi ráfordítást jelentenének–, semmiképpen nem az adófizetők pénzéből kellene megtörténniük, hanem a dohányiparnak kell finanszíroznia.

A csomagolás terén is tovább kell lépni: az egyik legfontosabb feladat a színes fényképekkel ellátott egészségügyi figyelmeztetések bevezetése. A szövegekkel ellátott képek figyelmeztetnek a dohányzás következtében nagyobb gyakorisággal bekövetkező betegségek kockázatára, segítenek a leszokással kapcsolatban, felhívják a figyelmet a passzív dohányzás veszélyeire, valamint érzékeltetik a terhesség alatti dohányzás magzatkárosító hatását.

Komoly következményekkel járhat a dohánytermékeket imitáló termékek megjelenése és gyors elterjedése a hazai piacokon. Veszélyességükre már több nemzetközi szakmai szervezet is felhívta a figyelmet. Az elektronikus cigaretta és a vízipipa a közhiedelemmel ellentétben egészségkárosító hatású lehet, mindenképpen indokolt a forgalmazásukat és fogyasztásukat szabályozni. A termékek különböző aromákban (csokoládé, vanília, karamell, stb.) történő árusítása veszélyes, mivel csökkenti a fiatalok dohányzással kapcsolatos negatív attitűdjét.