Fiatal higiénikusok X. jubileumi fóruma Pécsett

Az ünnepélyes megnyitón dr. Horváth Judit Krisztina az Ifjúsági Bizottság elnökeként köszöntötte a fiatal kollégákat. Dr. Paller Judit mb. országos tisztifőorvos üdvözlő levelét dr. Oroszi Beatrix, az MHT főtitkára közvetítette a résztvevőknek. Többek között elhangzott:

„...Egész életünk során tanulunk, alkalmazkodunk. A fiatal korból fakadó bátorság legnagyobb hozadéka a tapasztalat, ami aztán tudássá nemesül. De mindig kellenek új és új bátor fiatalok, akik nem fogadják el elődeik tapasztalatát, sajátot akarnak, és igazuk van. Ebből születik a mindig megújuló, ill. teljesebbé váló tudás. Ezért hát nagy öröm, hogy sok ilyen fiatalt látok magunk körül.

Az alkalmazkodás a létezés minden aspektusához, a boldogulásunkhoz nélkülözhetetlen képesség, és így van ez a munkavégzésünk tekintetében is. Szeretném azonban nyomatékosan hangsúlyozni, hogy az alkalmazkodás nem jelent szervilitást. Tudom, hogy vannak időszakok, körülmények, helyzetek—amikor nagyon nehéz képviselnünk legjobb meggyőződésünket ez azonban neme jelenti, nem jelentheti azt, hogy végleg fel is kell adnunk azt.

A népegészségügynek minél több okos, céljaiért küzdeni képes ifjú szakemberre van szüksége, és ők Önök között találhatóak. Azt remélem, hogy a jövőben egyre inkább tudunk majd befogadó környezetet is teremteni ahhoz, hogy ne a létszámhiány kezelése legyen a Szolgálat számára a legnagyobb kihívás…”

A házigazdák nevében dr. Pinczkerné dr. Kassay Veronika Baranya megyei tisztifőorvos szólt a fiatalokhoz. Prof. dr. Kiss István, a PTE ÁOK Népegészségtani Intézet igazgatója kívánt ezt követően alkotó munkát, majd dr. Páldy Anna, az MHT elnöke buzdította a résztvevőket hasznos eszmecserére.

Levélben köszöntötte a fórumot a hazai tisztiorvoslás egyik legnagyobb hazai doyenje, prof. dr. Kertai Pál is, kérve őket, hogy „építsék tovább mindazt, amit elődeik elkezdtek, valósítsák meg a statisztikai és laboratóriumi alapokon nyugvó és újból autonóm szerkezetű magyar népegészségügyet”. S hogy ki is a fiatal higiénikus? Arról Kertai professzor így vélekedik: „...A továbbiakban rátérnék a „fiatal higiénikus” kifejezés tartalmára. Ha jól értelmezem, ez alatt azokat a 40 év alatti orvosokat, vegyészeket, biológusokat, pszichológusokat, szociológusokat értik, akik az egyetemeken, főiskolákon, az ÁNTSZ intézeteiben, vagy a megyei és járási szakszolgálatokban, és a népegészségtan, valamint a gyakorlati népegészségügy valamelyik ágában dolgoznak. Az elnevezés azt is sugallja, hogy a higiénikusok diplomáján még alig száradt meg a nyomdafesték, tudásuk friss, tapasztalatuk még kevés, és idősebb, nagy tapasztalatú főnökeik alatt nevelődnek és szereznek egyre több elméleti tudást és gyakorlatot. Ez így helyes, de a népegészségtan története meglepetést is tartogat. Koch Róbert, az epidemiológia megalapítója és mindmáig legnagyobb alakja 28 éves korában lesz Wollstein város tisztiorvosa, és öt évvel később már Boroszlóba megy, hogy ismertesse lépfene kutatásait az ottani egyetem professzoraival. Intézetének egyik munkatársa, Erlich pedig 23 éves korában fedezi fel a hízósejteket. A higiéne megalapítóját, Pettenkofert – akit mellesleg mindig hosszú szakállal ábrázolnak – 29 éves korában nevezik ki a müncheni egyetem orvos-vegytani intézetébe tanszékvezető tanárnak, igaz, még 20 évet várnia kell, amíg intézetén belül létrehozzák a higiéne tanszéket is.  Kedves tanítványa, Rubner ugyancsak 29 éves, amikor energiaforgalmi kutatásával már hírnevet szerez magának, és ha már a táplálkozás higiénéjénél tartunk, Eijikman 28 éves korában száll a Batáviába tartó hajóra, hogy megfejtse a beri-beri titkát, és evvel megalapítsa a vitaminok tanát. De találunk példát a hazai népegészségtan történetében is. Fodor Józsefet domborműveink középkorú, inkább idős férfinak ábrázolják. Valójában már 26 éves korában egyetemi magántanár a tisztiorvoslás tárgykörből, 29 éves korában az államorvostani intézet vezetője Kolozsvárott, míg a budapesti közegészségtani intézetet 31 éves korában alapítja meg. Kedves tanítványa, Rózsahegyi Aladár, akit a magyar munkaegészségtan kezdeményezőjének tartanak, 27 éves korában került a Kolozsvári Egyetem frissen alapított közegészségtani intézetének az élére. Gyakran elgondolkoztam azon, hogyha nem lennének évszázados és térbeli határok, most ők is itt ülhetnének a fiatal higiénikusok fórumán, és tartanának előadásokat a zoonosisokról, az immunológiáról, a tápanyagokról, az ólommérgezésekről, vagy az iskolások egészségügyéről, bizonyságául annak, hogy a jövő nemzedékének nemcsak tapasztalat kell, hanem elhivatottság, fáradságot nem ismerő újat keresés, és talán egy kis lázadás is a múlt és a jelen fékező erőivel szemben. Véleményem szerint mindig ezt jelenti a fiatal higiénikus fogalma…”

 A plenáris előadásokkal kezdetét vette a tudományos program.  Sokszínűségére jellemző, hogy a családszerkezet változásaitól indulva a koragyermekkorban végzett védőnői munkán, a családorvosláson, robotok gondozta idősek vízióján át a komplex életmódváltó tréning bemutatásáig terjedt.

A nyitó nap két párhuzamos szekcióval zárult. Az élelmezés– és táplálkozásügy illetve a kémiai biztonság, a gyógyszerbiztonság, toxikológia területéről hangoztak el előadások, illetve tartottak poszter ismertetőt. A csütörtök és a péntek témakörei az egészségmegőrzés, az egészségfejlesztés, a környezet- és település-egészségügy, a fiatalok egészségmagatartása, a járványügy, a népegészségügyi szűrések, az egészségpolitika, az egészségügyi ellátás.

A Fórum képekben: