Az egészséges táplálkozás megvalósításának lehetősége a hazai közétkeztetésben

Sajtóközlemény, 2011. október 18.

Az egészségtelen táplálkozásnak kiemelkedő szerepe van a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a daganatos betegségek kialakulásában. Ezek a betegségek sajnos egyre fiatalabb korban jelentkeznek, bizonyítva egyebek mellett a kiemelt táplálkozási kockázati tényezők, mint a túlzott só-, cukor-, zsír/telített zsírbevitel, valamint az alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasztás jelenlétét. Éppen ezért szervezte meg az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet a szakorvosok, egészségügyi szakdolgozók, hatósági élelmiszerellenőrök, közétkeztető cégek, az élelmiszer-előállítás és forgalmazás területén dolgozók, azaz az érintettek részére konferenciáját, melynek az egészséges közétkeztetés megvalósítása volt a központi témája.

A közétkeztetés ma hazánkban sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg az egészséges táplálkozás irányelveinek. Az óvodai közétkeztetésben felszolgált ételek sótartalma például több mint háromszorosa a korosztályos ajánlásnak, holott a túlzott sóbevitel már gyermekkorban is a vérnyomás emelkedését eredményezi. Az elhízás előfordulása minden korosztályban nő, az elmúlt tíz év alatt a háromszorosára növekedett, növelve az elhízást kísérő betegségek előfordulását is. Mindezen tényeket több reprezentatív tudományos kutatás, tanulmány is igazolja. Az étlapok elemzése és a laboratóriumi vizsgálatok eredményei pedig megerősítik a helytelen nyersanyag felhasználást, a levesporok, ételízesítők, a magas zsírtartalmú húsok és húskészítmények, cukrozott italok nagyarányú alkalmazását, a szezonalitás és a változatosság hiányát.

A felmérések eredményei alapján, a nemzetközi vizsgálatok és ajánlások figyelembevételével az OÉTI szakemberei kidolgozták az egészséges közétkeztetésre vonatkozó rendelettervezetet, mely ez év augusztus 1-től ajánlás formájában megjelent. Az ajánlás tartalmazza egyebek mellett az egészségügyi, az oktatási és nevelési, valamint a szociális ellátást nyújtó intézményekben a közétkeztetés által biztosított ételek megengedett napi energia- és sótartalmát korcsoportonként, a nyersanyag-kiszabati útmutatót, az élelmiszer-alapanyagok legkisebb és legnagyobb mennyiségének felhasználására vonatkozó szempontokat, valamint a hatósági ellenőrzésre és a közétkeztetők önellenőrzésére vonatkozó főbb elemeket. Az ajánlás a szülők számára is hozzáférhető. A közétkeztetést szolgáltatókra vonatkozó ajánlással egy időben az Országos Tisztifőorvos a közétkeztetésben biztosított étrendek táplálkozás-élettani szempontból történő egységes ellenőrzése és értékelése érdekében kiadta az 1/2011. sz. Normatív Utasítását, a közétkeztetésben alkalmazandó táplálkozás-egészségügyi ellenőrzési szempontok alapvető szabályairól.

Az egészséges táplálkozás – betegségmegelőző szerepén túl – kiemelt fontosságú az iskolai teljesítményben, a jó koncentrálóképességben, a megfelelő viselkedésben, sőt a közösségbe történő beilleszkedésben is. Így nem véletlen, hogy számos országban (pl. Németország, Franciaország, Anglia) jelentek meg a közelmúltban az iskolai étkeztetés előírására vonatkozó normák, a WHO egészséges iskolai étkezés hálózatot alakított, és a szeptemberi ENSZ közgyűlésnek is egyik kiemelt témája volt. Az amerikai betegségmegelőző központ (CDC) önálló stratégiát dolgozott ki az iskolai sócsökkentésre vonatkozóan.

A rendezvényhez kapcsolódóan az OÉTI-ben újonnan kialakított, modern, a dietetika és az egészséges táplálkozás alapelveit maximálisan szem előtt tartó konyhát és főzőiskolát is bemutatta.

Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet

ÁNTSZ OTH Kommunikációs Főosztály