Az oldal a valamikori ANTSZ ARCHÍV tartalmait jeleníti meg, valamint különböző élő szakrendszeri elérésekre szolgál.
|
Tisztelt Látogató!
E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Kérjük, hogy a dokumentumra való hivatkozást megelőzően az ÁNTSZ központi (www.antsz.hu), valamint az országos intézetek honlapjainak aktuális tartalmakat megjelenítő oldalain szíveskedjen tájékozódni.
Mit kell tudni a vörösiszapról?
Háttéranyag
2010. október 5.
A vörösiszap az alumíniumgyártás során, a bauxit magas hőmérsékleten és nyomáson történő lúgos – általában nátrium-hidroxidos – feltárása után visszamaradó hulladék. Összetételét a kibányászott bauxit tulajdonságai és a kezelés során keletkező, illetve hozzáadott és visszamaradó anyagok határozzák meg. A deponálásra kerülő10-30 % szárazanyagtartalmú, magas ionerősségű hulladék pH-ja 12-13 körüli, azaz erősen maró tulajdonságú.
A vörösiszap fő alkotói:
Al2O3 10-20 %
SiO2 3-50 %
Na2O 2-10 %
CaO 2-8 %
TiO2 0,5-2 %
A vörös színt adó vastartalmú kőzetek (30-40 %) mellett még K, Cr, V, Ni, Ba, Cu, Mn, Pb és Zn jelenlétével kell számolni.
Az Országos Közegészségügyi Intézet korábbi vizsgálatai (1987.) szerint az Ajkán keletkezett vörösiszap jellemzői az alábbiak:
Vörösiszap vizsgálati eredményei
|
Vizsgált komponens |
Vörösiszap |
|
Nedvességtartalom, % |
30,2 |
|
Izzítási veszteség, % |
8,9 |
|
C % |
0,11 |
|
HNO3-as kivonatból | |
|
Cu mg/kg |
23 |
|
Cr mg/kg |
8,0 |
|
Ni mg/kg |
29 |
|
Pb mg/kg |
13 |
|
Cd mg/kg |
0,0 |
|
Zn mg/kg |
11 |
|
As mg/kg |
4,3 |
|
Vizes kivonatból | |
|
pH |
11,8 |
|
Vezetőképesség µS/cm |
1075 |
|
F- mg/kg |
19,5 |
Ökotoxikológiai vizsgálatok eredményei
|
Alkalmazott teszt |
Vizes |
DMSO-s |
|
1:10-es kivonat negatív hígítás mértéke |
||
|
Daphnia |
5 |
50 |
|
Hal |
3 |
20 |
|
Csíranövény |
10 |
50 |
|
Alga |
10 |
10 |
Az OKI vizsgálatok eredményei kiugró fémszennyezettséget nem jeleztek, a toxikus fémek koncentrációi alatta vannak a jelenleg érvényes talaj határértékeknek (6/2009.(IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet).
A hulladék vizes kivonatának pH-ja 11,8 volt, ami erős maró hatást jelez. A vizes kivonat alapján számított fluortartalom koncentráció nem magas.
Az ökotoxikológiai vizsgálatok eredményei a vizes kivonatokban alacsonyabb, míg a dimetil-szulfoxidos (DMSO-s) kivonatokban magasabb mértékű ökotoxicitást mutattak.
A veszélyes hulladékok besorolását szabályozó, 98/2001. (VI. 15.) Korm. Rendelet 1.sz. melléklet E.) 2.2.3 figyelembe vételével a vizes és DMSO-s kivonatokkal kapott ökotoxicitási értékek a veszélyes hulladék besorolási szint alatt maradtak mindegyik teszt esetében.
A vörösiszap hulladék humán és környezeti veszélyességét erősen maró tulajdonsága okozza, ami pl. a bőrfelületet károsítva más szennyezők káros hatásait is felerősítheti.
Irodalom:
Horváth A., Szabados M., Pápai D., Virágh Z., Schiefner Kálmán:
A legfontosabb ipari szennyező források jellege Ajkán és Pápán
Egészségtudomány (31) 111-122. (1987.)
ÁNTSZ Országos Környezetegészségügyi Intézet
ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály