2010. március 10.
Az influenza világjárvány eddig mérsékelt súlyosságúnak tekinthető. Amennyiben a H1N1 vírus genetikai szerkezetében nem következik be jelentős változás, úgy Európában nem valószínű egy tavaszi-nyári járványhullám. Folytatni kell azonban az influenza elleni védőoltási programot, mivel szórványosan előforduló megbetegedésekre, kisebb helyi járványokra még számítani kell.
Az Európai Influenzafigyelő Szolgálat adatai szerint az Unió országai túljutottak az őszi-téli járványhullám csúcsán. A világ számos területén (pl.: Kelet-Európa, Nyugat-Afrika, Közép-Ázsia) azonban még mindig terjed az új vírus. A déli félteke országaiban, pl. Ausztráliában pedig hamarosan elkezdődik az influenza szezon. A szakemberek folyamatosan figyelemmel kísérik a járványügyi helyzet alakulását ezekben a régiókban. Az Egészségügyi Világszervezet szakemberei rendszeresen tanácskoznak arról, hogy szükséges-e a készültségi szinten változtatni. Jelenleg a világjárvány hatos, azaz legmagasabb készültségi szintjét tartjuk fenn.
2010. február végéig gyakorlatilag a világ összes országából jelentettek laboratóriumi vizsgálattal megerősített influenza A(H1N1)v eseteket. A bejelentett igazolt halálesetek száma világszerte meghaladja a tizenötezret, azonban ez csak a jéghegy csúcsa.
Az epidemiológiai adatok értékelése alapján nem valószínű, hogy Európában újabb tavaszi-nyári járványhullámra kerülne sor, amennyiben a pandémiás influenzavírus alapvető tulajdonságai változatlanok maradnak. Szórványos megbetegedések természetesen előfordulhatnak. Az elkövetkező időszak legvalószínűbb forgatókönyve szerint a vírus, ha lassan is, de terjedni fog a fogékonyak körében és kisebb közösségi járványok is kialakulhatnak. Európában nagyobb pandémiás hullám 2010 őszén-telén valószínűsíthető.
Az elkövetkezendő hónapokat két tennivaló határozza meg. Folytatni kell a pandémiás influenza elleni védőoltási programokat világszerte, hiszen számtalan olyan ország van, ahol vagy csak mostanában kezdték el a védőoltásokat, vagy még nem érték el a kitűzött nemzeti célt. Elkezdődtek továbbá azok az értékelések, amelyek célja a világjárvány elleni nemzetközi összefogás hatékonyságának vizsgálata. Az értékelés során a főbb szempontok: az új vírus korai felismerése és a terjedés nyomon követése; a pandémia súlyosságának a korai értékelése; a járványügyi intézkedések tervezése és a döntéshozatal; végül, de nem utolsó sorban a kommunikáció és az információáramlás hatékonyságának vizsgálata.
Ezek az értékelések még folyamatban vannak, de néhány tanulság már körvonalazódik:
Az influenza világjárvánnyal szemben az egyes országok esélytelenek. Csak nemzetközi összefogással és összehangolt intézkedésekkel lehet eredményeket elérni. A felkészülési tervek, útmutatók nagyon fontos kiindulási alapok, de – mivel nincs két egyforma járvány – az intézkedések meghozatalakor nagyfokú rugalmasságra van szükség az aktuális járványügyi helyzet és a pandémia súlyosságának függvényében. A 2009-es influenza világjárvány összességében mérsékelt súlyosságúnak tekinthető, ám nagy különbségek voltak az egyes országok között a következményeket tekintve. Ukrajnában és Mexikóban például súlyosabb következményei voltak a pandémiának. Jelentős következménynek minősül a magas halálozás, a GDP csökkenése, a nemzetközi utasforgalom csökkenése, továbbá fennakadások az egészségügyi ellátórendszer működésében. Az Európai Unió tagállamaiban a világjárvány viszonylag enyhe következményekkel járt eddig. Lehet egy országnak bármennyi oltóanyaga, ha az oltóanyag nem áll rendelkezésre időben ott, ahol a védőoltásért kereslet mutatkozik. Ez történt pl. az Egyesült Államokban, ahol kezdetben, amikor az emberek sorban álltak az oltóanyagért, nem volt elegendővakcina a védőoltási célcsoportok számára. Addigra viszont, amire elegendő mennyiségben szállítottak ki oltóanyagot, sokan elvesztették az érdeklődésüket, és nem mentek vissza az oltásért. A logisztika és a kommunikáció szerepe tehát minden bizonnyal felértékelődik a védőoltási programok tervezése során a jövőben.ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály