Új kórokozók – Új kihívások

Az egyre melegedő éghajlat hatására olyan kórokozók is megjelennek hazánkban, amelyek eddig csak a mediterrán, szubtrópusi vagy trópusi területeken fordultak elő. A legveszélyesebb vírusok egyikének, a Krími kongói vérzéses láznak és az azt terjesztő kullancsnak a magyarországi megjelenése is jó példa minderre. A globalizáció, az áruk szabad mozgása, a turizmus előretörése is számtalan járványügyi veszélyt rejt magában. Egyre emelkedő számban hurcolják be Európába a sárgalázhoz hasonló dengue lázat vagy a maláriát.

Hazánk már az európai uniós csatlakozást megelőzően elkezdte a felkészülést ezekre a helyzetekre. Egy uniós program keretében olyan laboratóriumot hoztak létre, amely Magyarország fertőző betegségekkel szembeni járványügyi biztonságának megőrzését és fejlesztését szolgálja. Rendkívüli események, veszélyhelyzetek (pl. bioterrorizmus) esetén is biztosítja a gyors reagálást, amelyben a diagnosztika szerepe kulcsfontosságú. Mindezzel hazánk kapuőr szerepét is erősíti Európai Unióban.

A Nemzeti Biztonsági Laboratóriummal (NBL) a legmagasabb biztonsági követelményeket (BSL-4 szint) is kielégíti, speciális védelmi rendszerekkel rendelkezik. A legveszélyesebb, azaz a 3. és 4. kockázati csoportba tartozó kórokozókkal való munkavégzés a dolgozók szempontjából és a környezetre nézve sem jelent kockázatot. A teljesen zárt, túlnyomásos védőruházat, a leghatékonyabb fertőtlenítő szerekkel végzett kötelező fertőtlenítés, az állandó, a környezethez képest sokkal alacsonyabb belső légnyomás, a különleges felszerelések, valamint a laboratórium 24 órás, folyamatos megfigyelése mind-mind a biztonságos és hatékony munkavégzést szolgálja.

Az Országos Epidemiológiai Központban (OEK), illetve a járványügyi csúcslaboratóriumban az elmúlt 10 évben kifejlesztették a veszélyes kórokozók hagyományos és korszerű molekuláris biológiai diagnosztikai hátterét. A létesítmény – speciális kialakításánál fogva – alkalmas a legveszélyesebb kórokozók izolálására, tenyésztésére (akár kísérleti állatokban is), valamint biokémiai tesztek elvégzésére, gyógyszerekkel szembeni rezisztenciájuk meghatározására. Mind a bakteriális, mind a virális veszélyes kórokozók esetében saját készítésű, nemzetközi körvizsgálatokban igazolt diagnosztikumok előállítására is képesek a szakemberek, melyhez a hátteret ez a speciális Biztonsági Laboratórium adja, így biztosítva a folyamatos diagnosztikai készültséget. A diagnosztikumok előállítása mellett a laboratórium veszélyes kórokozók elleni kísérletekben is részt vett (pl. H5N1 madárinfluenza), és készen áll az új influenzavírus, a H7N9 vizsgálatára is.

A legmagasabb kockázati csoportba tartozó kórokozók közös jellemzője a magas halálozási arány, a védekezési, illetve a terápiás eszközök hiánya, a könnyű emberről-emberre terjedés. Ebbe a körbe tartoznak az olyan vírusok, mint a rettegett fekete himlő, az Ebola vagy a Krími-kongói vérzéses láz. Fontos kiemelni, hogy a Krimi-kongói vérzéses láz vírusa déli szomszédjainknál jelen van, az azt terjesztő kullancs elterjedési határvonala egyre északabbra tolódott, így a betegség felbukkanása nem csak hazánkban várható, de azokban a környező országokban is, ahol eddig a fertőzés nem fordult elő. A magas kockázati csoportba olyan kórokozók tartoznak, mint például a környezetben hosszú túlélési képességgel rendelkező anthrax és a pestis baktérium, a majomhimlő és a madárinfluenza vírusa. Az általuk okozott megbetegedésekre jellemző, hogy súlyos, gyakran életet veszélyeztető és sokszor nem tipikus tünetekkel jelentkeznekk. Ez is az oka, hogy a felsoroltak közül több  felkerült a bioterrorizmus esetén felhasználható kórokozók listájára. Ezek a kórokozók nem csak a bioterrorizmusban, hanem a behurcolt és az endémiás megbetegedésekben is jelen lehetnek. A megfelelő vizsgálatokat (pl. antibiotikum rezisztencia vizsgálatok, állatoltás) csak biztonsági laboratóriumi körülmények között lehet elvégezni. Ilyenkor a gyors és pontos vizsgálat nem csak a beteg életét mentheti meg, de a fertőzés időben történő észlelésével elkerülhető egy esetleges járvány kialakulása is.

A NBL-lel szorosan együttműködnek a hazai járványügyi csúcslaboratóriumok – a Nemzeti Referencia Laboratóriumok – munkatársai, ezzel is biztosítva a lehető legmagasabb szintű szakmai hátteret. Az NBL-ben dolgozók folyamatos, nemzetközi szintű elméleti és gyakorlati képzésben vesznek részt. A szakemberek bekapcsolódtak a legmagasabb kockázati csoportba tartozó kórokozók diagnosztikájával foglalkozó nemzetközi hálózatokba, ezek keretén belül, a nemzetközi szakértőkkel együttműködésben végzik a szükséges fejlesztéseket, felkészültségüket ún. körvizsgálatokban igazolva.

Az Országos Epidemiológiai Központ által működtetett Nemzeti Biztonsági Laboratórium munkáját és a hozzá kapcsolódó Nemzeti Referencia Laboratóriumok felkészültségét a veszélyes kórokozók kimutatása terén nemzetközi szinten is elismerik. A nemzetközi – legtöbbször zárt – hálózatokban való részvétellel hazánk hozzájut a biológiai biztonságot szolgáló legújabb eljárásokhoz, diagnosztikai módszerekhez, részt vesz azok egységesítésében, fejlesztésében. A nemzetközi zárt információs rendszerekhez történő hozzáférés révén korán jutnak új fertőzések – járványok információihoz és lehetőségük nyílik a nemzetközi szakértőkkel történő konzultációra. Ez a háttér biztosítja ma a veszélyes kórokozók által okozott megbetegedések gyanújának kivizsgálását Magyarországon, mely nem csak a betegbiztonságot, hanem hazánk járványügyi biztonságát is szolgálja

Háttér: Az Országos Epidemiológiai Központ Nemzeti Biztonsági Laboratóriuma

A magyar kormányok és az Európai Unió együttesen támogatta a „Magyarország fertőző betegségekkel szembeni járványügyi biztonságának megőrzése és fejlesztése” című PHARE projektet. A program fő célkitűzése Magyarország fertőző betegségekkel szembeni járványügyi biztonságának megőrzése és fejlesztése, a gyors reagáló képesség diagnosztikai feltételeinek biztosítása rendkívüli események, veszélyhelyzetek (pl. bioterrorizmus) esetére is, továbbá az ország kapuőr szerepének erősítése az egész Európai Unió számára.

A projekt keretében került sor az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) által üzemeltetett Nemzeti Biztonsági Laboratórium (NBL) kialakítására. A teljes mértékben magyar tervezők, beruházók és kivitelezők által létrehozott laboratórium az egyetlen ilyen közegészségügyi célú létesítmény Közép-Európában, és hasonló az egész Európai Unióban is csak néhány országban működik.

A beruházás során az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala (OTH) egy régi épület alapjain épített egy teljesen új létesítményt, új funkciókkal. Az orvos szakmai háttér biztosításában elévülhetetlen szerepet játszott néhai prof. Berencsi György, az Országos Epidemiológiai Központ virológusa. Az ő javaslatai alapján készítették el a magyar mérnökök a kiviteli terveket, illetve fordítottak gondot a különleges megoldásokat igénylő kivitelezésre.

A beruházást követően, a sikeres próbaüzem után az OTH a létesítményt az OEK-nek adta át üzemeltetésre. A Nemzeti Biztonsági Laboratórium a mai formájában több mint 5 éve működik hazánk járványügyi biztonságának szolgálatában.

Országos Epidemiológiai Központ
ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály