A védőnők az alapellátásban, elsősorban a
megelőzés területén dolgozó szakemberek, akik egészségfejlesztési és
közegészségügyi feladatokat is ellátnak.
Működési területük: a
családok otthona, iskolák, kórházak, közösségi terek, védőnői
tanácsadók. A védőnői szakterületen lévő 5300 védőnői állás közül több
mint 4005 területi, és 1007 iskolai védőnői státusz. A szakmai
felügyeletet az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) látja el.
A védőnői szolgálat hálózata és működése magyar sajátosság. A védőnő a születést követően folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermeket a tankötelezettség végéig. A területi és iskolai védőnők hátrányos helyzetű településeken sokszor egyedül, szakmai vezetés és segítség nélkül végzik tevékenységüket. Önállóan osztják be munkaidejüket, szervezik a napi, heti, havi munkarendjüket. Egyedül foglalkoznak a kliensekkel, küzdenek meg a nehezebb esetekkel. Különösen érvényes ez a leszakadó térségekben dolgozó védőnőkre, akik a telepszerű körülmények között élő családok körében végeznek egészségnevelési munkát. A családlátogatások mellett a napi adminisztrációt is végzik, úgy, hogy többjüknek be kell utazniuk a kistelepülésről a védőnői tanácsadóba, mert egy számítógépet többen is használnak.
Az OTH széles tapasztalattal rendelkezik a kiemelt projektek
tervezése és megvalósítása terén. Az elmúlt három évben országos
hatókörű, a védőnők kompetenciájának növelését célzó pályázatot vezetett
projektgazdaként, illetve konzorciumi tagként védőnői szakmai
módszertani és IT fejlesztésekben vett részt.
Jelen projekt egyik
célja az, hogy modern informatikai eszközökkel, laptopokkal lássa el az
azzal még nem rendelkező védőnőket az ország egész területén; ugyanakkor
informatikai és szakmai támogatást kaphassanak egy – védőnői szakmai,
módszertani, informatikai tudásbázisra épülő – információs központon, a
projekt időtartama alatt létrehozott Contact Center-en keresztül.
A
projekt további célja, hogy hozzájáruljon a védőnők speciális megelőző
és egészségnevelési feladatainak megvalósításához, különösen a hátrányos
helyzetű családok és a roma közösség körében.
A projekt keretében
rajzokkal, piktogramokkal ellátott oktatási anyagot készítünk, amelyet a
védőnő az olvasni nem vagy nehezen tudó nők körében alkalmazhat
területi munkája során, valamint kisfilmet készítünk, támogatandó a
védőnők egészségnevelési munkáját.
A roma panel keretében három megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén,
Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves) hátrányos helyzetű, főként roma
közösségekben dolgozó védőnők munkáját segítő helyi együttműködésekre,
jó gyakorlatok kialakítására hirdetünk versenyt. A téma az alapvető
egészségvédelem és a megelőzés fontossága lesz. A helyi szereplők
együttműködéseit térségi közösségfejlesztő szakemberek (védőnők, az
önkormányzatok, roma önkormányzatok és a roma szervezetekkel foglalkozó
civil szervezetek) segítik. Megyénként közösségfejlesztők fogják
megkönnyíteni az együttműködést az említett helyi érdekeltekkel. Helyi
műhelyeket szervezünk annak érdekében, hogy tapasztalatot cseréljenek az
érintettek, és a jó gyakorlataikat átadják egymásnak. Bíráló bizottság
fog dönteni a legjobb gyakorlatokról.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pilot program keretében
egészségklubokat szervezünk, ahol a különböző szakmák közötti
együttműködést segítjük az egészség, mint rendező elv körül, a védőnő
kulcsszerepével. Ugyanebben a megyében kutatást végzünk a roma nők
egészségtudatosságáról, valamint azokról a motivációkról, amelyek
részvételi szándékukat gátolják a népegészségügyi szűréseken.
Szupervíziós tevékenységeket szervezünk a három megyében dolgozó védőnők
számára.
A projektelem célja a védőnők szakmai
személyiségfejlesztése, támogatása és stressz terhelésük csökkentése
egyéni és csoportos szupervízió, illetve esetmegbeszélés módszerével. A
védőnőknek, mint segítő foglalkozást végző szakembereknek fő
munkaeszközük a saját személyiségük. A segítő szakmákban a hivatás
személyiség támogatás hiányában védtelen lehet a kiégés veszélyével
szemben. A kiégés miatt a védőnők megküzdési erőforrásai megcsappannak,
pályaelhagyóvá válhatnak, vagy pszichoszomatikus betegségekkel
küzdhetnek. A méhnyak szűrési új kompetencia újabb kihívást jelent a
védőnők számára: egy intim beavatkozás elsajátítása, gyakorlása nem volt
korábban a védőnői munka része, így felvet sok kérdést és nehézséget,
amit szükséges gyakorlati jellegű képzésben megerősíteni,
továbbfejleszteni.
A projekt eseményeiről és eredményeiről a projekt keretében
létrehozott honlapon rendszeresen tájékoztatjuk a nyilvánosságot. A
projekt elején Miskolcon sajtónyilvános nyitókonferenciát szervezünk. A
zárókonferencián az eredmények bemutatásán túl a legjobb gyakorlatot
megvalósító közösségek tagjai mutathatják be együttműködésüket előadások
formájában.
A projektet a fenntarthatóság szem előtt tartásával
terveztük. Az oktatási anyag, a film és a jó gyakorlatok felkerülnek a
honlapra és bárki számára elérhetővé válnak. A pilot egészségklub
tapasztalatait szintén a honlapon és védőnői konferenciákon osztjuk meg.
A szupervízió a régióban működő két egyetem graduális képzésében
folytatódhat. Az egészségkutatás eredményeit az egészségpolitikai
döntéshozók hasznosíthatják az országos népegészségügyi programok és
szűrések stratégiájának kialakítása során és a tervezésben. A védőnők
számára kiosztott laptopok az adatszolgáltatásokhoz megfelelő eszközként
szolgálnak éveken keresztül. A Contact Center további működtetését az
OTH vállalja.
A projekt a Norvég Alap támogatásával valósul meg.
A projekt megvalósítási időszaka: 2016. május 1. – 2017. április 30.
Támogatás összege: 794.648.900 Ft
Projektgazda: Országos Tisztifőorvosi Hivatal
1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.
Központi telefonszám: 06-1-476-1100