A lakossági ivóvíz szolgáltatás a kezdetektől szorosan kapcsolódik a szolgáltatott víz felügyeletével. Az ivóvíz felügyelet a lakossági fogyasztási helyeken működik, vagyis nem a vízszolgáltatók kútjainak felügyeletét jelenti, hanem a vízszolgáltatás felügyeletét.
A felügyelet tervezett módon, valamint panasz esetén esetileg vett vízmintákon realizálódik.
A vízminta származása – a vízminta vételi helye – szolgáltatási és vízellátási szempontból kerül nyilvántartásra. Az első alapvetően a vízszolgáltatóhoz kapcsolódik a Vízi közmű fogalmán keresztül, az utóbbi az ivóvízellátó rendszerekhez való tartozását jelenti. Ez tovább bontható – amennyiben lehetséges – különböző nyomás zónákra.
A vízi közművek táplálását a vízbázis adatokkal jellemző forrásadatok írják le. Ezeket az adatokat a rendszer a KvVM által működtetett adatbázisból nyeri.
A fogyasztási helyen vett vízmintát az akkreditált laboratóriumok vizsgálják, amely mérések eredményét elektronikus formában juttatják el a nyilvántartásba. A nyilvántartás a határérték túllépésére a felügyeletet ellátó ÁNTSZ munkatársat figyelmezteti, hogy a minőségromlást azonnal korrigálni lehessen. Ilyen formán az ÁNTSZ regionális- és kistérségi intézetei adekvát vízminőségi adatokhoz jutnak, így a vízbiztonság magasabb szintre emelhető.
A rendszer tudásbázisokat működtet mind a vízi közmű szolgáltatóknak, mind a vizsgáló laboratóriumoknak. A tudásbázis feltöltését és karbantartását az Országos Környezetegészségügyi Intézet munkatársai látják el.
A rendszer adatain alapul az uniós jelentés, az EIONET kapcsolat, amely a megkövetelt riportok formájában automatikusan generálja azokat. Az adatszolgáltatás a KvVM és a KSH felé szintén ezen a rendszeren keresztül, elektronikusan történik.
Fontos a lakosság ivóvízzel kapcsolatos ismereteinek elmélyítése, ezért portálszolgáltatáson keresztül lakossági tájékoztató szolgáltatás működik a rendszer adatbázisainak segítségével, amely fejlett térinformatikai adatreprezentációt is tartalmaz.
A rendszer sematikus ábrája: