A Sugáregészségügyi szakrendszer kereteit meghatározó jogszabályok listája:
• 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról
• 16/2000 (VI.8.) EüM. rendelete az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
• 51/2013. (IX. 6.) NFM rendelet a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról
• 72/2000. (V.19.) Korm. rendelet az atomenergia alkalmazási körébe tartozó egyes anyagok, berendezések és létesítmények tulajdonjoga megszerzésének speciális feltételeiről, valamint birtoklásuk, üzemben tartásuk bejelentésének rendjéről
• 30/2001. (X.3.) EüM rendelet a külső munkavállalók munkahelyi sugárvédelméről
• 47/2003. (VIII.8.) ESzCsM rendelet a radioaktív hulladékok átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének egyes kérdéseiről, valamint az ipari tevékenységek során bedúsuló, a természetben előforduló radioaktív anyagok sugár-egészségügyi kérdéseiről
1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról
4. § (12) Az atomenergia alkalmazása körében szervezett munkavégzés, valamint bármely egyéb jogviszony alapján munkatevékenységet végzők jogszabály szerint képzésben és továbbképzésben (a továbbiakban együtt: képzés) vesznek részt. Aki képző tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az egészségügyi államigazgatási szervnél bejelenteni. A bejelentésben - ha a bejelentő egyéni vállalkozó - meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait. A bejelentés alapján az egészségügyi államigazgatási szerv a tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
16/2000 (VI.8.) EüM. rendelete az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
Sugárvédelmi minősítés:
4. § (1) Az atomenergia alkalmazása körében használt, ionizáló sugárzást kibocsátó vagy radioaktív sugárforrást tartalmazó berendezés, valamint sugárzás elleni védőeszköz (a továbbiakban együtt: berendezés) csak akkor hozható forgalomba, illetve akkor alkalmazható, ha az Országos Közegészségügyi Központ (a továbbiakban: OKK) szakvéleménye alapján az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH) a berendezést vagy sorozatgyártás esetén annak prototípusát sugárvédelmi szempontból minősítette és engedélyezte. A CE jelöléssel ellátott berendezések minősítése nyilvántartásba vétellel történik.
Sugárvédelmi oktatás:
8. § (3) A sugárvédelmi képzés és továbbképzés tematikáját, valamint a vizsgakövetelményeket alapfokú képzés esetén a sugár-egészségügyi feladatokra illetékességgel rendelkező fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal) hagyja jóvá. Bővített és átfogó fokozatú képzés esetén a sugárvédelmi képzés és továbbképzés tematikáját, valamint a vizsgakövetelményeket - az OKK szakvéleménye alapján - az OTH hagyja jóvá.
Sugárvédelmi szolgálat:
11. § (5) A sugárvédelmi szolgálat szervezetének és működésének felügyeletét a megyei kormányhivatal, illetve az OTH látja el.
(6) Nukleáris létesítményben az OTH által meghatározott esetben a sugárvédelmi szolgálat feladatait sugárvédelmi osztály látja el. A sugárvédelmi osztály vezetőinek megbízását az engedélyes az OTH-nak jelenti be.
72/2000. (V.19.) Korm. rendelet az atomenergia alkalmazási körébe tartozó egyes anyagok, berendezések és létesítmények tulajdonjoga megszerzésének speciális feltételeiről, valamint birtoklásuk, üzemben tartásuk bejelentésének rendjéről
2. § (1) A radioaktív anyagok, valamint az ionizáló sugárzást létrehozó létesítmények, berendezések (a továbbiakban: berendezés) tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést írásban kell megkötni, és annak létrejöttéhez hatósági jóváhagyás szükséges. A jóváhagyás iránti kérelmet a tulajdonszerző a szerződés megkötésétől számított 8 napon belül nyújtja be a (2)-(3) bekezdésben megjelölt szerveknek.
(2) A hatósági jóváhagyást - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal) adja meg.
(3) A radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló létesítmény esetében a hatósági jóváhagyást az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH) adja meg.
30/2001. (X.3.) EüM rendelet a külső munkavállalók munkahelyi sugárvédelméről
9. §A rendeletben foglaltak megtartását a sugár-egészségügyi hatóság rendszeresen ellenőrzi, így különösen
a) a külső munkavállaló alkalmazásához előírt tárgyi és személyi feltételek biztosítását,
b) a külső munkavállaló egészségügyi alkalmasságának meglétét,
c) a külső munkavállaló dozimetriai igazolásának megfelelőségét,
d) a dozimetriai adatoknak a dozimetriai szolgálattal való közlését, valamint
e) a sugárvédelmi alapképzettség, illetve az ellenőrzött terület jellegének megfelelő munkahelyi sugárvédelmi képzettség meglétét.
47/2003. (VIII.8.) ESzCsM rendelet a radioaktív hulladékok átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének egyes kérdéseiről, valamint az ipari tevékenységek során bedúsuló, a természetben előforduló radioaktív anyagok sugár-egészségügyi kérdéseiről
4. § (1) Az átmeneti hulladéktárolóban és a végleges hulladéktárolóban a radioaktív hulladék a biztonsági követelményeknek és az engedélyben szereplő hatósági előírásoknak megfelelő formában tárolható.
(2) Az üzemeltetés, átalakítás, megszüntetés, illetve lezárás során a munkavállalók és a lakosság sugárterhelése nem lépheti túl az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH) által a létesítési engedélyezési eljárás során meghatározott dózismegszorítás értékét.