orszagos_intezetek.png
    gyermekalapellatas_hu.png
    egeszseg_hu
    banner_egeszsegfejlesztes_folyoirat.png
    Méregközponti bejelentés
    norveg_vedono.png
    Főoldal » Antibiotikum nap » Antibiotikum nap 2016

    Legfontosabb üzenetek az antibiotikumokat felíró kórházi orvosok számára

    2016.11.15. Nyomtatás
    Twitter

    Mi a probléma?

    • Az antibiotikum-rezisztens baktériumok megjelenése a kórházak napi problémájává vált Európában (1).
    • Az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazása oda vezethet, hogy a betegek antibiotikum-rezisztens baktériumokkal kolonizálódnak vagy fertőződnek, például methycillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) baktériummal, vancomycin-rezisztens enterococcusokkal (VRE), vagy multirezisztens Gram-negatív baktériumokkal (2–3).
    • Az antibiotikumok helytelen alkalmazása következtében emelkedik a Clostridium difficile fertőzések gyakorisága (4–5).
    • A rezisztens baktériumok megjelenése, szelektálódása és terjedése veszélyezteti a kórházi betegek biztonságát, mivel:
      • Az antibiotikum-rezisztens baktériumok által okozott fertőzések következtében a fekvőbeteg-ellátó intézményekben nő a morbiditás, a mortalitás és növekszik az ápolási idő(6–7).
      • Az antibiotikum-rezisztencia következtében késhet a megfelelő terápia (8);
      • Súlyos infekciók esetén a nem megfelelő vagy későn megkezdett antibiotikum-terápia a betegek állapotának romlásához, halálához vezethet(9–11).
      • A folyamatban lévő antibiotikum-fejlesztések száma korlátozott, így ha az antibiotikum-rezisztencia növekedése folytatódik, nem áll majd hatásos antibiotikum a rendelkezésünkre (12).

    Hogyan járul hozzá a problémához az antibiotikumok felhasználása?

    • A kórházi ellátás során nagy a valószínűsége annak, hogy az ápoltak antibiotikumot kapnak (13), és az antibiotikum alkalmazása az esetek akár 50%-ában helytelen lehet (4, 14);
    • Az antibiotikumok helytelen alkalmazása a kórházakban az egyik legfontosabb tényezője az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának (15–17);
    • Az antibiotikumok helytelen alkalmazásának példái lehetnek a következők (18):
      • Feleslegesen írták fel;
      • Súlyos betegnél késik a terápia;
      • A széles spektrumú antibiotikum használata túl általános vagy a szűk spektrumú antibiotikum helytelenül kerül alkalmazásra;
      • Az alkalmazott antibiotikum dózisa magasabb vagy alacsonyabb, mint amire a betegnek szüksége van;
      • Az antibiotikum-kezelés időtartama túlságosan rövid vagy túlságosan hosszú;
      • Az antibiotikum-terápia nem célzott.

    Miért kell antibiotikumok megfontolt (prudens) alkalmazását népszerűsíteni?

    • A megfontolt antibiotikum-használattal megelőzhető az antibiotikum-rezisztens baktériumok megjelenése és szelektálódása (4, 17, 19–21).
    • Bizonyított, hogy az antibiotikumok használatának csökkenésével a Clostridium difficile fertőzések gyakorisága is csökken (4, 19, 22).

    Hogyan segítsük az antibiotikumok megfontolt (prudens) alkalmazását?

    • A többirányú stratégiák részeként bevezetett intézkedések jobb antibiotikum-felírási gyakorlatot és az antibiotikum-rezisztencia csökkenését eredményezhetik a kórházakban. A stratégia folyamatos oktatást, tudományos bizonyítékokon alapuló kórházi antibiotikum felhasználási gyakorlatot, antibiotikum politikát, korlátozásokat, és infektológussal, mikrobiológussal és gyógyszerésszel történő konzultációt foglal magában. (4, 19, 23).
      • Bizonyított, hogy a helyi (kórházi) antibiotikum-rezisztencia viszonyok és antibiotikum-felhasználás adatainak követése hasznos információkat szolgáltat a súlyos betegek empírikus antibiotikum-terápiájának megválasztásához(24)
      • A megfelelő időben és időtartamban adott sebészi antibiotikum profilaxis csökkenti a műtéti sebfertőzések kockázatát (25), és a rezisztens baktériumok kialakulásának veszélyét(26)
      • Vizsgálatok igazolták, hogy bizonyos indikációk esetén rövidebb időtartamú antibiotikum-terápia is alkalmazható: ez nem befolyásolja a betegség kimenetelét, ugyanakkor kevésbé jár a rezisztencia kialakulásának kockázatával (15, 27–28).
      • Az empírikus terápia megkezdése előtt mikrobiológiai mintavétel, illetve a tenyésztési eredmények követése szükséges; az ezek eredményétől függően megválasztott célzott terápia révén csökkenthető a szükségtelen antibiotikum-alkalmazás (29).

    Hivatkozások

    1. European Antimicrobial Resistance Surveillance System . RIVM. 2009 [cited March 30, 2010].
    2. Safdar N, Maki DG. The commonality of risk factors for nosocomial colonization and infection with antimicrobial-resistant Staphylococcus aureus, enterococcus, gram-negative bacilli, Clostridium difficile, and Candida. Ann Intern Med. 2002 Jun 4;136(11):834-44.
    3. Tacconelli E, De Angelis G, Cataldo MA, Mantengoli E, Spanu T, Pan A, et al. Antibiotic usage and risk of colonization and infection with antibiotic-resistant bacteria: a hospital population-based study. Antimicrob Agents Chemother. 2009 Oct;53(10):4264-9.
    4. Davey P, Brown E, Fenelon L, Finch R, Gould I, Hartman G, et al. Interventions to improve antibiotic prescribing practices for hospital inpatients. Cochrane Database Syst Rev. 2005(4):CD003543.
    5. Bartlett JG, Onderdonk AB, Cisneros RL, Kasper DL. Clindamycin-associated colitis due to a toxin-producing species of Clostridium in hamsters. J Infect Dis. 1977 Nov;136(5):701-5.
    6. Cosgrove SE, Carmeli Y. The impact of antimicrobial resistance on health and economic outcomes. Clin Infect Dis. 2003 Jun 1;36(11):1433-7.
    7. Roberts RR, Hota B, Ahmad I, Scott RD, 2nd, Foster SD, Abbasi F, et al. Hospital and societal costs of antimicrobial-resistant infections in a Chicago teaching hospital: implications for antibiotic stewardship. Clin Infect Dis. 2009 Oct 15;49(8):1175-84.
    8. Kollef MH, Sherman G, Ward S, Fraser VJ. Inadequate antimicrobial treatment of infections: a risk factor for hospital mortality among critically ill patients. Chest. 1999 Feb;115(2):462-74.
    9. Ibrahim EH, Sherman G, Ward S, Fraser VJ, Kollef MH. The influence of inadequate antimicrobial treatment of bloodstream infections on patient outcomes in the ICU setting. Chest. 2000 Jul;118(1):146-55.
    10. Lodise TP, McKinnon PS, Swiderski L, Rybak MJ. Outcomes analysis of delayed antibiotic treatment for hospital-acquired Staphylococcus aureus bacteremia. Clin Infect Dis. 2003 Jun 1;36(11):1418-23.
    11. Alvarez-Lerma F. Modification of empiric antibiotic treatment in patients with pneumonia acquired in the intensive care unit. ICU-Acquired Pneumonia Study Group. Intensive Care Med. 1996 May;22(5):387-94.
    12. ECDC, EMEA. ECDC/EMEA Joint Technical Report: The bacterial challenge: time to react
    2009.
    13. Ansari F, Erntell M, Goossens H, Davey P. The European surveillance of antimicrobial consumption (ESAC) point-prevalence survey of antibacterial use in 20 European hospitals in 2006. Clin Infect Dis. 2009 Nov 15;49(10):1496-504.
    14. Willemsen I, Groenhuijzen A, Bogaers D, Stuurman A, van Keulen P, Kluytmans J. Appropriateness of antimicrobial therapy measured by repeated prevalence surveys. Antimicrob Agents Chemother. 2007 Mar;51(3):864-7.
    15. Singh N, Yu VL. Rational empiric antibiotic prescription in the ICU. Chest. 2000 May;117(5):1496-9.
    16. Lesch CA, Itokazu GS, Danziger LH, Weinstein RA. Multi-hospital analysis of antimicrobial usage and resistance trends. Diagn Microbiol Infect Dis. 2001 Nov;41(3):149-54.
    17. Lepper PM, Grusa E, Reichl H, Hogel J, Trautmann M. Consumption of imipenem correlates with beta-lactam resistance in Pseudomonas aeruginosa. Antimicrob Agents Chemother. 2002 Sep;46(9):2920-5.
    18. Gyssens IC, van den Broek PJ, Kullberg BJ, Hekster Y, van der Meer JW. Optimizing antimicrobial therapy. A method for antimicrobial drug use evaluation. J Antimicrob Chemother. 1992 Nov;30(5):724-7.
    19. Carling P, Fung T, Killion A, Terrin N, Barza M. Favorable impact of a multidisciplinary antibiotic management program conducted during 7 years. Infect Control Hosp Epidemiol. 2003 Sep;24(9):699-706.
    20. Bradley SJ, Wilson AL, Allen MC, Sher HA, Goldstone AH, Scott GM. The control of hyperendemic glycopeptide-resistant Enterococcus spp. on a haematology unit by changing antibiotic usage. J Antimicrob Chemother. 1999 Feb;43(2):261-6.
    21. De Man P, Verhoeven BAN, Verbrugh HA, Vos MC, Van Den Anker JN. An antibiotic policy to prevent emergence of resistant bacilli. Lancet. 2000;355(9208):973-8.
    22. Fowler S, Webber A, Cooper BS, Phimister A, Price K, Carter Y, et al. Successful use of feedback to improve antibiotic prescribing and reduce Clostridium difficile infection: a controlled interrupted time series. J Antimicrob Chemother. 2007 May;59(5):990-5.
    23. Byl B, Clevenbergh P, Jacobs F, Struelens MJ, Zech F, Kentos A, et al. Impact of infectious diseases specialists and microbiological data on the appropriateness of antimicrobial therapy for bacteremia. Clin Infect Dis. 1999 Jul;29(1):60-6; discussion 7-8.
    24. Beardsley JR, Williamson JC, Johnson JW, Ohl CA, Karchmer TB, Bowton DL. Using local microbiologic data to develop institution-specific guidelines for the treatment of hospital-acquired pneumonia. Chest. 2006 Sep;130(3):787-93.
    25. Steinberg JP, Braun BI, Hellinger WC, Kusek L, Bozikis MR, Bush AJ, et al. Timing of antimicrobial prophylaxis and the risk of surgical site infections: results from the Trial to Reduce Antimicrobial Prophylaxis Errors. Ann Surg. 2009 Jul;250(1):10-6.
    26.Harbarth S, Samore MH, Lichtenberg D, Carmeli Y. Prolonged antibiotic prophylaxis after cardiovascular surgery and its effect on surgical site infections and antimicrobial resistance. Circulation. 2000 Jun 27;101(25):2916-21.
    27. Chastre J, Wolff M, Fagon JY, Chevret S, Thomas F, Wermert D, et al. Comparison of 8 vs 15 days of antibiotic therapy for ventilator-associated pneumonia in adults: a randomized trial. Jama. 2003 Nov 19;290(19):2588-98.
    28. Ibrahim EH, Ward S, Sherman G, Schaiff R, Fraser VJ, Kollef MH. Experience with a clinical guideline for the treatment of ventilator-associated pneumonia. Crit Care Med. 2001 Jun;29(6):1109-15.
    29. Rello J, Gallego M, Mariscal D, Sonora R, Valles J. The value of routine microbial investigation in ventilator-associated pneumonia. Am J Respir Crit Care Med. 1997 Jul;156(1):196-200.